A Happy End-alapító Wermer András és Káel Csaba produceri, illetve rendezői gázsija - amit az állami Bánk bán-operafilmért kapnak - legfeljebb a reklámfilmszakmában lehetne valós, bevett nagyságú összeg - tudtuk meg filmes szakmai körökből. A 10-10 milliós gázsi nem feltétlenül irreális - vélték filmes szakemberek -, legalábbis a reklámfilmkészítők honoráriumához viszonyítva. Egy félperces reklámfilm után egy rendező ugyanis 1 millió forint körüli összeget kap. A Bánk bán alkotóinak gázsija viszont irreális, ha az állami filmgyártásban résztvevők díjazásával hasonlítjuk össze - vélekedtek. Egy játékfilmes rendező legfeljebb 2-3 millió forintot kap, egy operatőr 2 millió körüli összeget.
A nemzetközi viszonylatban a kis költségvetésű, független amerikai filmek 1-2 millió dollárból készülnek. Ilyen esetekben gyakran az alkotók csak jelképes honoráriumot kapnak. Egy középkategóriás amerikai film költségvetése 10 millió dolláros tétel, míg a szuperprodukciók büdzséje akár több száz millió dollár körül is mozoghat.
Európában az angol mozgóképek számítanak a legdrágábbnak, költségvetésük a tengerentúli filmekhez hasonló. Az SZDSZ szerint a magyar filmszakma politikai és kulturális zsarolás tárgya. Magyar Bálint képviselő tegnap kijelentette: udvari kultúrának nevezhető az a rendszer, amelyet a jelenlegi kulturális irányítás alkalmaz. A jelenleg hatalmon lévők úgy kezelik az állami támogatást, mintha személyes vagyonukból és nem az adófizetők pénzéből finanszíroznák a kultúrát - fogalmazott. A legújabb módszer, hogy a költségvetésből lkülönített kereteket pályáztatás nélkül, saját művészi, haveri körükbe tartozó személyeknek adják ki - tette hozzá.
Pető Iván képviselő a Bánk bán forgatása kapcsán felvetette: a produkció alkotói készen kapták a kulturális minisztériumtól a film forgatásához szükséges pénzt és a forgalmazási jogokat is a gyártónak adták, így kérdéses: mi Wermer András producer feladata, amelyért tízmillió forintot kap. Pető Iván kiemelte: a jelenlegi kormányzat a nemzeti kultúrát pénzmosásra és klientúraépítésre használja. A képviselő azt is kifogásolta, hogy a Bánk bán és a szintén állami támogatásból készülő Hídember című produkció együttesen kap annyi pénzt - pályáztatás nélkül - a kormányzattól, mint több tucat film, amely pályázott a Mozgókép
Közalapítványnál.
Valószínűleg ebben a parlamenti ciklusban már nem születik meg a filmtörvény - mondta el lapunknak Sámuel Balázs, a kultusztárca jogi főosztályvezetője. Tegnap újra egyeztetett a filmszakma és a minisztérium a mozgóképipar reformjáról. Sámuel elmondta: a tárca nem ragaszkodik a filmközpont koncepciójához.
A Bánk bán című produkció kapcsán úgy vélte, a millenniumi filmprogramnak nincs köze mozgóképipart szabályozó törvény előkészítéséhez. A Bánk bánt részben a millenniumi filmprogramból, részben a tárca általános tartalékából finanszírozzák. A millenniumi filmprogramban több mint 40 film készült és közel hárommilliárd forint került szétosztásra, ezeket a produkciókat nem szerencsés szembeállítani a közalapítvány által finanszírozott filmekkel.
Az alkotói oldal részéről Grunwalsky Ferenc arról számolt be, a minisztériumi egyeztetés ellentmondásos légkörben zajlott. A minisztérium által támogatott szuperprodukciókat, a Hídembert és a Bánk bánt külső cégek készítik, miközben az állami filmgyártó vállalatban, a Mafilmben lassan a munkanélküliséggel kell szembenéznie a filmeseknek. Grunwalsky elmondta, az egyeztetések elején Várhegyi Attila politikai államtitkár üzenetét tolmácsolták a szakmai bizottságnak, miszerint a minisztérium nem hajlandó többlettámogatást adni a Mozgókép Közalapítványnak.
(Magyar Hirlap)
Korábban:
(2001.05.27.)