A katasztrófatörvény végrehajtásának nincs anyagi fedezete <br/>

A magyar települések több mint harmada tartozik a katasztrófaveszélyes kategóriába, s köztük szinte minden nagy lélekszámú város megtalálható. Jövőre lép hatályba a katasztrófatörvény iparbiztonsági fejezete, amelynek végrehajtása egyes érintett önkormányzatokat komoly anyagi nehézségek elé állíthat. A jogszabályok nem rendelkeznek a biztonsági feladatok finanszírozásáról.

Budapest, valamint szinte minden nagyváros és jelentősebb település szerepel azon a listán, ami a katasztrófaveszélyes helységeket sorolja fel. A vegyi üzemek, kémiai anyagokat felhasználó gyárak által veszélyeztetett települések száma - a Belügyminisztérium (BM) adatai szerint - mintegy 600.

Ugyanakkor - és ez a hivatalos felmérésekben nem jelenik meg - komoly kockázatot jelent minden olyan út-, illetve vasútvonal, ahol rendszeresen nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállítanak. Különösen veszélyesek e szempontból a pályaudvarok, a vasúti gócpontok, a nagyobb közúti csomópontok, ahol a közlekedési balesetek bekövetkezése a legvalószínűbb. Ahol veszélyes üzem működik, ott a környezet rendszerint ismeri, milyen anyagokkal dolgoznak, milyen veszélyekre számíthatnak. Az utak, vasútvonalak mellett élők azonban többnyire nem is tudnak arról, hogy a közelükben esetleg rendszeresen különösen veszélyes anyagokat szállítanak.

A következő évtől lép életbe a katasztrófatörvény negyedik fejezete, ami türelmi időt adott a Magyarországon működő veszélyes üzemek biztonsági terveinek elkészítésére. Ennek alapján kell majd teljesíteniük a törvényben foglalt védelmi kötelezettségeiket.

A gyárkapukon kívüli, külső védelmi tervek elkészítése a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és az érintett települések polgármestereinek a feladata. Megfelelő ellenőrző-, tájékoztató-, riasztórendszert kell kiépíteniük, üzemben tartaniuk, gondoskodniuk a lakosság védelméről, veszély esetén kimenekítéséről.

Az ehhez szükséges anyagi forrásokról azonban nem rendelkezik a jogszabály. Mindössze a katasztrófák elleni védekezés költségeiről szól, ez azonban a kárelhárítást, mentést, helyreállítást jelenti, a megelőzésre, az előzetes biztonsági beruházásokra azonban nem vonatkozik. Nem világos, hogy ilyen esetekben az állam, az önkormányzat vagy az üzem állja-e a költségeket, illetve azokat milyen arányban kell megosztaniuk.

Bócsán - ahol az elmúlt héten a helyi festékgyárban veszélyes tűzeset történt - a polgármester, Eifert Ferenc sem tudja, hogy a jövőben milyen kötelezettségei lehetnek az önkormányzatnak. Reméli, hogy viszonylag kevés - kigazdálkodható - költséget ró a falura a törvény végrehajtása. Miután a legtöbb helybélit az üzem foglalkoztatja, várhatóan sikerül kedvező megegyezésre jutniuk.

Kevésbé derűlátó a fővárosi önkormányzat városrendészeti bizottságának elnöke, Danielisz Béla. Szerinte ilyen többletfeladatok finanszírozására a fővárosban már nem jut pénz. Meggyőződése szerint állami feladat lenne a védelmi beruházások megvalósítása. Erre utal az is, hogy a kormány épp most kívánja "visszaállamosítani" az önkormányzati tűzoltóságokat.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. június 12.)