A bizottság elnöke Boross Péter egykori belügyminiszter, valamint Somogyi Tamás, Dobokay Gábor, Nagy Lajos és Rawelhoffer Antal volt NBH-s vezetők meghallgatását követően elmondta: nem változott korábbi véleménye, miszerint a zárt ajtók mögött tartott meghallgatások reparált jegyzőkönyveit nyilvánosságra kell hozni. Balogh László hozzátette: a hétfői nap folyamán küldték el az első, ilyen jellegű kérelmet a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A testület elnöke úgy látja: hátráltatja munkájukat, hogy szakértőiknek továbbra sem készült el "C" típusú átvilágításuk, így nem vehetnek részt a testület zárt ülésein. Toller László az úgy nyilatkozott: a titkosszolgálati vezetők és más politikusok egybehangzó nyilatkozatokat tettek a bizottság előtt, és a kormányfő meghallgatása után "fekete-fehér lesz minden". A testület kedden Pintér Sándor korábbi belügyminisztert, valamint Pászti Tibort és Dömény Tamást, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi munkatársait hallgatja meg.
Az ülés elején Balogh László (MDF) elnök jegyzőkönyveztette, hogy a sajtóban a pénteki ülést követően megjelent információk találgatások és spekulációk. Balogh az ülés elején megkérdezte a bizottsági tagokat, közöltek-e korábban érdemi információkat a sajtó képviselőjével a zárt üléseken elhangzottakról, melyre minden tag nemmel felelt.
Lamperth Mónika jelenlegi belügyminiszter meghallgatásán főleg a titkosszolgálati alkalmazásban állt személyek iratainak hollétéről, azok korábbi kezeléséről volt szó. A bizottság felkérte a belügyminisztert, biztosítson számukra másolatokat, illetve betekintést bizonyos iratfajtákba.
Pintér és Demeter a titkos irattárban
Balogh László elnök például a Belügyminisztérium (BM) titkos irattárainak látogatóiról készült jegyzőkönyvekre volt kíváncsi, annak kapcsán, hogy Lamperth Mónika megjegyezte: a BM titkos irattárainak egyikében a jegyzőkönyvek szerint 2000 júliusában Pintér Sándor akkori belügyminiszter és Demeter Ervin akkori titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is járt együtt.
Simicskó István (Fidesz) ezzel kapcsolatba kijelentette, hogy Lamperth megjegyzése spekulatív, és nem létező dolgokat sugall. Simicskó szerint a két volt minisztert a szervezett bűnözés felderítésével kapcsolatos munkája szólította a titkos irattárba. Ehhez kapcsolódik, hogy később egy kérdés kapcsán kiderült: Lamperth Mónikának mint belügyminiszternek nincs konkrét operatív feladata a szervezett bűnözés felderítése kapcsán. A bizottsági elnök a jegyzőkönyvek alapján olyan statisztikát kért, amelyből kiderülhet: ki, mikor, milyen céllal látogatta a titkos irattárakat, valamint hogy milyen iratot kért ki és azt mire használta. Ebbe a belügyminiszter beleegyezett.
A bizottság tagjai megkérdezték Lamperth Mónikát arról, hogy mikor értesült Medgyessy Péter múltjáról. Lamperth Mónika azt mondta, hogy 2002. június 18-án, a miniszterelnök beszámolójából. Hozzátette: ezen a napon mentette fel az ügyre vonatkozó titoktartási kötelezettsége alól is Medgyessyt. Ennek kapcsán Simicskó István és Nyitrai András (Fidesz) emlékeztetett Gál Zoltán MSZP-s képviselő nyilatkozatára, mely szerint ő már 2001-ben egy választmányi ülésen hallotta Medgyessy ezzel kapcsolatos beszámolóját. Lamperth erre azt mondta, hogy sem tavaly, sem idén nem volt választmányi tag.
Medgyessy-iratok: BM vagy NBH?
A belügyminisztert szembesítették korábbi nyilatkozataival, miszerint nem talált Medgyessy Péterre vonatkozó iratot. Erre Lamperth azt felelte, hogy Medgyessy nevére valóban nem volt irat a BM-ben, csak később, az ismert kódszám alapján találták meg a Magyar Nemzet által is leközölt megbízási parancsot, valamint a munkaviszonyát felbontó iratot.
Simicskó István megjegyezte, az eddigi meghallgatásokból az derült ki, hogy a titkosszolgálatok jogutódjaihoz (NBH és Adatinformációs Hivatal) azoknak az egykori munkatársaknak az iratai kerültek, akiknek a munkája vagy annak következménye átnyúlt 1990 utánra is. Azoknak az iratai pedig, akik befejezték a tevékenységüket, a BM-hez kerültek.
A III/III-as iratokat a Lefőbb Ügyészség 1990 januárjában zárolta, a III-as főcsoportfőnökség többi irata viszont átkerült a jogutódokhoz. Szerinte a megbízólevélen és a munkaviszony felbontását igazoló parancson kívül a BM-hez kellett kerülnie egykori tevékenységére vonatkozó többi iratnak is, ha Medgyessy már befejezte ilyen jellegű tevékenységét. A fideszes képviselő felvetette, hogy Medgyessy iratai az NBH vezetői irattárából kerültek elő (Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter bocsátotta a bizottság rendelkezésére). Lamperth illetékesség hiányára hivatkozva nem reagált a felvetésre.
A bizottság tagjai kérték a Medgyessy Péterre vonatkozó parancskönyvek másolatait is, erre a belügyminiszter azt ígértre, hogy egy szakértő az iratkezelési szabályokat betartva elhozza a bizottsághoz az eredeti parancskönyveket, és a tagok bepillantást nyerhetnek azokba. Balogh László ragaszkodott a fénymásolatokhoz, hogy csatolni tudják a bizottsági anyagokhoz. Lamperth ez elől nem zárkózott el.
Simicskó kérte 1960-tól a BM belső telefonkönyveit is, erre a belügyminiszter azt válaszolta, hogy ugyan nem tudja milyen megítélés alá esnek ezek, de megígérte, ha lehetősége lesz rá, a bizottság rendelkezésére bocsátja ezeket.
Baloghék kevesellték a kapott iratmennyiséget
A fideszes képviselő a múlt héten azt sugallta, hogy az NBH irattárából kapott iratok nem teljesek, erre Toller László a bizottság MSZP-s alelnöke azt mondta, hogy az eddigi zárt üléseken ellentmondó nyilatkozatok voltak arról, hány és milyen irat készült egy szt-tiszt működése idején. Balogh László ezzel kapcsolatban elmondta az [origo]-nak, hogy ők azt az információt szerezték a zárt ülésen, hogy egy szt-tisztre kiterjedt dokumentációnak kellene lenni, de úgy ítélték meg, hogy ehhez képest kevés anyagot kaptak.
Simicskó ellentmondást látott abban, hogy Lamperth Mónika levele szerint nem voltak Medgyessy Péterre vonatkozó iratok az NBH-ban, ugyanakkor Kiss Elemér ilyeneket átadott. Toller László erre kijelentette: Simicskó visszaél azzal, hogy a nyilvánosság által nem ismert információk vannak a birtokában ezzel kapcsolatban, amelyek zárt ülésen hangzottak el, és amelyek Toller szerint választ adnak erre, és amelyekről érthető módon vagy nem tudhat, vagy nem nyilatkozhat nyílt ülésen a belügyminiszter.
Balogh László elnök elmondta az [origo]-nak, hogy már írják azokat a leveleket, melyekben a titokgazdáktól kérik majd, hogy a bizottság elé kerülő dokumentunok és a zárt ülések jegyzőkönyvei a lehető legteljesebb formában a nyilvánosság elé kerülhessenek. Ezeket még a mai nap folyamán elküldik.
Boross Péter meghallgatása után arra hivatkozva, hogy zárt ülésen vett részt, nem nyilatkozott.
Kedden Pintér Sándor volt belügyminiszter, és a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőinek meghallgatásával folytatja munkáját a bizottság. Medgyessy Péter miniszterelnököt csütörtökön hallgatják meg, a bizottság egyik kormánypárti tagja azt mondta az [origo]-nak, hogy várhatóan nyílt ülésen.