A Fővárosi Főügyészség az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságától az iratbetekintés körülményeire vonatkozóan várja a jelentést, és annak ismeretében dönt majd az esetleges további intézkedésekről - mondta Borbély Zoltán szóvivő az MTI-nek. A Kehi-jelentés a Postabank működésének 1998 nyarát követő, Princz Gábor elnök-vezérigazgató távozása utáni konszolidációs időszakára vonatkozik, ezért nem is képezi a gyanúsítás tárgyát az ügyészség szerint, így pedig feltehetően nem is szükséges a jelentés ismerete Princz Gábor védelmének ellátásához.
A főügyészség választ vár arra is, miként történhetett meg az, hogy Princz Gábor, illetve védője két órával azután kézbe vehette a dokumentumot, hogy az a rendőrség birtokába került. Ugyanakkor a Postabank-ügy nyomozásának fokozott felügyeletét ellátó Fővárosi Főügyészség ügyésznek erre még további öt napot kellett várnia.
Az ORFK álláspontja szerint nem történt szolgálati titoksértés az ügyben, és semmi olyan kifogásolnivaló dolog nem akadt a nyomozás során, ami miatt fegyelmit lehetne indítani a nyomozati vezetők ellen - mondta Garamvölgyi Lajos kommunikációs igazgató. A nyomozók február 5-én kérték a Kehi-től a Postabank-jelentést, amiről az ügyészségnek is tudnia kell, mert a megkeresést elküldték nekik is. A Kehi akkor államtitokra hivatkozva elutasította az indítványt. Március 11-én, amikor megkezdődött a nyomozati anyagok ismertetése, Princz Gábor ügyvédje látta ezt a megkeresést az iratok között, és kérte, hogy hadd tekintsenek bele - mondta a szóvivő. A nyomozók ismét megkeresték a hivatalt és ezúttal sikerrel jártak. A rendőrség joggal feltételezte, hogy az ügyészség ismerte ezt a megkeresést és azt is, hogy nem változott az álláspontjuk azóta, mivel akkor nem tettek kifogást emiatt. Azt pedig utólag lehet mondani, hogy nem volt összefüggés a jelentés és a Princz-ügy között - mondta Garamvölgyi László.
A nyomozást vezető rendőrtiszt nem kívánta kommentálni az ügyet.