Az ORFK szerdán délután közleményt adott ki, amelyben közli, hogy a szerb-montenegrói hatóságok keddi tájékoztatása alapján nemzetközi elfogatóparancs van érvényben Hasim Thaqi ellen. Emiatt, ha ismét Magyarországra érkezne, akkor a határőrség őrizetbe venné és az Interpollal együttműködve megindítanák ellene a kiadatási eljárást.
A koszovói diplomata hétfőn 16 óra 38 perckor érkezett Pristinából Ferihegyre és 19 óra 49 perckor szállt fel a menetrend szerinti Malév-gépre Párizs felé. Hasim Thaqi az ENSZ által kiállított érvényes utazási igazolvánnyal hontalanként igazolta magát a magyar határőrségnél. Miután neve szerepelt a körözöttek listáján, ezért a határőr - kötelességét teljesítve - félreállította a diplomatát, és felvette a kapcsolatot az Interpol magyar nemzeti irodájával, amely jelezte a történteket a körözést elrendelő szerb-montenegrói hatóságnak.
Ezután diplomáciai tárgyalások folytak az ENSZ koszovói megbízottja, a koszovói, a szerb és a magyar hatóságok között, majd szóban levették a nemzetközi körözési listáról a koszovói politikust. Erről értesítést kapott az Interpol magyar nemzeti irodája, és azon keresztül a határőrség, amely engedte továbbutazni Hasim Thaqit.
Németh Lajos, az ORFK helyettes szóvivője az [origo]-nak azt mondta, hogy az ellentmondás oka nem a magyar, hanem a szerb-montenegrói hatóságoknál keresendő. A belgrádi Interpol iroda hétfőn délután a magyar határőrök kérdésére azt közölte, hogy a Hasim Thaqi elleni elfogatóparancs már nincs érvényben. A magyarok kérésére megígérték, hogy ezt írásban is eljuttatják Budapestre. Másnap azonban azt a tájékoztatást adták - már írásban -, hogy megerősítik az albán politikus elleni nemzetközi elfogatóparancsot. Eszerint minden Interpol tagországban, így Magyarországon is el kell fogni Thaqit.
Thaqi nemzetközi körözését 1999-ben rendelték el, azt követően, hogy a politikust a pristinai bíróság 1997-ben 10 évre elítélte terrorcselekmények előkészítése miatt. Hasim Thaqi a Koszovói Felszabadítási Szervezet (UCK) egykori politikai vezetője volt. A hágai törvényszék korábban vizsgálta a szervezet által elkövetett háborús bűnöket, amely szerint sok tucat koszovói szerb haláláért felelelős az UCK.