Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében az M7-es autópálya Budapest-Zamárdi 17-111. kilométer szelvények közötti szakaszának az Orbán-kormány alatti felújítását vizsgálta.
Az M7-es autópálya felújításának finanszírozásában a Magyar Fejlesztési Bank kapott meghatározó szerepet. Ebben a struktúrában az állam tulajdonosi érdekeit képviselni hivatott ágazati szakmai irányítás és felügyeleti ellenőrzés szerepe 2002. év végéig formális volt - áll az ÁSZ jelentésében. Hozzátette: a szakminisztérium nem volt hatással a beruházás hatékony megvalósítására, az átlátható és költségtakarékos gazdálkodásra.
A jelentés megemlíti, hogy a beruházás előtt és alatt többször változtak a rekonstrukcióra vonatkozó kormányhatározatok, a megvalósítás határideje és a finanszírozás koncepciója is.
A beruházásnál nem volt közbeszerzés, a vállalkozási szerződéseket versenyeztetés nélkül kötötték, így nem érvényesült a verseny árleszorító hatása. "Az átalányáras szerződéstípus elsődleges alkalmazása nem nyújtott megfelelő garanciát a közpénzek átlátható felhasználásához" - rögzítette az ÁSZ jelentésében. A leszerződött technológia nem vált be a kivitelezés megkezdésekor, ezért azt megváltoztatták, azonban emiatt a szerződések műszaki tartalmát és az árat nem módosították - tette hozzá.
Az ÁSZ kifogásokat fogalmazott meg az elszámolással kapcsolatban is, és kitért arra, hogy az nem felel meg a számviteli törvénynek. A beruházás 72,4 milliárd forintba került a könyvelés szerint, azonban 1 milliárd forint eltérést találtak amiatt, mert egy másik, Zamárdi-Letenye közötti szakaszt is belevettek a könyvelés során. Emiatt az állam 1 milliárd forinttal több hitelt vállalt át az indokoltnál - írta az ÁSZ.
A jelentés kifogásolja továbbá, hogy a szerződések nem voltak egységesek, és egyes részszerződések tekintetében magas kockázati tényezőt jelentett a bankgarancia hiánya.
"Az autópálya tervezésekor az élettartamot az ajánlott 20 év helyett - üzemeltetői hozzájárulással - a burkolatmegerősítések esetében minimálisan még elfogadható 10 évben határozták meg" - áll a jelentésben. Az ÁSZ rögzíti azt is, hogy a műszaki adatok egymástól a tűréshatárt meghaladóan eltérnek. A hivatal szerint súlyos hiányosságok vannak mind a pályaszélesség, mind a pályaszint-magasság és a rétegvastagság tekintetében.
Pozitívumként értékelik ugyanakkor, hogy ez volt az első autópálya-felújítás Magyarországon, amit forgalomeltereléssel, folyamatosan végeztek. "A kialakított projektirányítási és minőség-ellenőrzési rendszer dokumentált volt, a monitoring rendszer követte a kifizetéseket" - állítja az ÁSZ. Ajánlást tettek ugyanakkor a közlekedési minisztériumnak, hogy tulajdonosi jogkörében eljárva szabályozza a Nemzeti Autópálya (NA) Rt-nél a fejlesztési beruházások vállalkozásba adásának eljárási és elszámolási rendjét. Javasolja a jelentés azt is, hogy vizsgálják felül az NA Rt. az Állami Autópálya-kezelő Rt és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közötti 2002. december 31-én kelt háromoldalú megállapodást.
"Az ÁSZ-jelentésben foglaltak teljes mértékben visszaigazolják korábbi állításaimat" - mondta az [origo]-nak Keller László közpénzügyi államtitkár, aki korábban a legfőbb ügyészt is interpellálta az autópályák minőségével kapcsolatos kifogások miatt. Keller szerint a jelentés súlyos problémákat tárt fel. Példaként említette, hogy a megvalósítás műszaki adatai több esetben eltérnek a szabvány előírásaitól. Van olyan kilométerszelvény, ahol a leállósáv több mint egy méterrel keskenyebb a megvalósulási terv szerinti értéktől. "Ez nemcsak azt jelenti, hogy megkárosították az adófizetőket az építkezés során, hanem hogy balesetveszélyes is az autópálya" - közölte az államtitkár. Megjegyezte, hogy korábban a jelentésben foglaltakhoz hasonló észrevételeket fogalmazott meg az M3-assal kapcsolatban is.
Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési minisztere az [origo]-nak azt mondta: nem látta még a jelentés, addig pedig nem tud nyilatkozni annak tartalmáról.