A kórháztörvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát a Munkáspárt még 2003. július 2-án kérte az Alkotmánybíróságtól - többek között - azzal az indokkal, hogy a jogszabály különösen veszélyezteti a legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz fűződő alapvető jogot, és kiárusítja a nemzeti vagyont. A törvény elfogadása az egészségügyi privatizáció ilyen módon történő kiterjesztése miatt számos szervezet, párt tiltakozott: a Fidesz és az MDF szintén az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben.
Az Országos Választási Bizottság 2003. augusztus 5-én hagyta jóvá a Munkáspárt kórháztörvénnyel kapcsolatos aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdést, és az Alkotmánybíróság tavaly november 10-én határozott arról, hogy megkezdődhet az aláírások gyűjtése. A Munkáspárt mellett a Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom kezdeményezte az aláírásgyűjtést.
Az Alkotmánybíróság december 15-én megsemmisítette a kórháztörvényt, ugyanakkor a Munkáspárt folytatta az aláírásgyűjtést. Thürmer Gyula akkor elmondta: "politikai szükségesség", hogy folytatódjon az aláírásgyűjtés, mert az Alkotmánybíróság nem zárta le a privatizáció útját. A gyűjtőívek a következő kérdést tették fel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?"
Az akció végeztével Thürmer Gyula úgy fogalmazott: a parlamenti pártok döntésétől függ mikor tartják meg a népszavazást, amelyet a Munkáspárt javaslata szerint meg lehetne rendezni június 13-án az európai parlamenti választások napján, vagy még ebben az évben a nyár végén, illetve az ősz elején.