13 módosító indítvány az „adórendőrségi" törvényjavaslattal szemben



Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága csütörtökön elfogadta az adónyomozó hatóság létrehozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott 13 módosító indítványt, amelyek a hatóság adatkezelésére, egyes szerveinek hatáskörére, illetékességére, illetve az adónyomozók által alkalmazható kényszerre vonatkozó szabályokat tartalmaznak.

A kormány, valamint a bizottság kormánypárti tagjai által támogatott módosító javaslatokat Koczka Csaba (Fidesz) terjesztette a parlament elé. Szavazás előtt Nikolits István (MSZP) volt tárca nélküli miniszter elmondta: a törvényjavaslat célkitűzéseit elfogadja, ám aggályosnak tartja, hogy a kormány feles törvényben kíván szabályozni olyan jogosítványokat, amelyeket korábban, más hatóságok esetében kétharmados törvényben rögzítettek. A szocialista képviselő ezzel kapcsolatban utalt a törvényjavaslatnak az adatkezelésre, illetve az igénybe vehető titkosszolgálati eszközök alkalmazására vonatkozó szabályaira, azonban a bizottság által felkért szakértő véleménye szerint az adatvédelmi szabályok következetes betartása esetén a törvényjavaslat nem tekinthető aggályosnak. A módosító javaslatok szavazása során felvetődött, hogy feltétlenül szükséges az adónyomozó hatóság belső ellenőrzésének kialakítása, és erre a törvényben kellene felhatalmazni - és egyben kötelezni - a pénzügyminisztert. Mikes Éva (Fidesz), a bizottság alelnöke kezdeményezte, hogy tűzzék a testület jövő heti - várhatóan ez évi utolsó - ülésének napirendjére a Nádor Rt. és a titkosszolgálatok kapcsolatát vizsgáló albizottság létrehozását. A bizottság a részvénytársaság és a szolgálatok között a mobiltelefonok lehallgatásával kapcsolatban kötött szerződés "teljesítésének megfelelőségét" vizsgálná. A bizottság ülésén egy tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartották a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Keleti György, a bizottság szocialista elnöke az ülésen elmondta: Bründl Frigyes, az átvilágító bírák soros elnöke arról tájékoztatta, hogy a jövő év márciusában ismét nyugdíjba vonul egyikük - miután betölti 70. életévét -, a megmaradt öt bírónak pedig áprilisban lejár a mandátuma, ezért a szükségessé váló személyi döntések kapcsán fel kell készülni a parlamenti pártok közötti politikai egyeztetésre.

(MTI)