Emlékezés a budapesti gettó felszabadítására



A budapesti gettó felszabadításának 54. évfordulója alkalmából a második világháború idején elpusztult több százezer magyar zsidó áldozatra emlékeztek hétfőn Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában.

Fröhlich Róbert tábori főrabbi beszédében a világtörténelem leggyalázatosabb csapásának nevezte a zsidók egykori legyilkolását. A tragikus eseményeket felidézve elmondta: hatmillió zsidó áldozat, köztük hatszázezer magyar hamvai szóródtak szét a második világháború idején szerte Európában. A zsidókat először kitiltották az élet minden területéről, aztán magából az életből is. Módszeresen legyilkolták és gyári áruként dolgozták fel őket csak azért, mert Mózes hite és tanai szerint éltek - fogalmazott. A továbbiakban szólt arról: amikor a szovjetek ledöntötték a budapesti gettó falát, letépték a zsidók melléről a sárga csillagot, a rettegők visszakapták emberi méltóságukat. Utalva arra, hogy a zsidó szervezetek méltatlanul alacsonynak tartják a zsidók számára megítélt kárpótlás összegét, hozzátette: halottaink - és általuk mi - megkülönböztetett sorsra jutottunk. A legszentebb adomány, a lét ma sem ér többet 30 ezer forintnál, ha az zsidóé volt. Hangsúlyozta, hogy nem kívánnak csillagászati összegű kárpótlást, mert a szenvedésekért nem kárpótolhat senki, a múltat nem lehet pénzzel megváltoztatni. Mi csupán egyenlő állampolgárai akarunk lenni ennek a földnek. Csak azt akarjuk, hogy ha már életükben nem is, legalább halálukban ne legyenek az áldozatok másodrendű polgárok - tette hozzá. A megemlékezésen jelen volt többek között Schweitzer József országos főrabbi, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató és Joel Alon, Izrael Állam budapesti nagykövete. A rendezvényt követően Szabó Zoltán, a kerület polgármestere, valamint különböző társadalmi szervezetek képviselői koszorút helyeztek el az egykori gettó területén, a Wesselényi utcai zsidó alapítványi iskola falán.
(MTI)