A lakosság életszínvonala az 1992-es mélypont és a két évvel később bekövetkezett stagnálás után 1997-ben némi javulást mutatott - mondta Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese az Életszínvonal (1988-1997) című összefoglaló kiadványt bemutató szerdai sajtótájékoztatón, Budapesten.


A vizsgált időszakban átlagosan kilencszeresükre emelkedtek a fogyasztói árak, ám az utolsó évben lényegesen lassult az infláció. A népesedést illetően tovább folytatódtak a több évtizede megfigyelhető kedvezőtlen folyamatok. Az előzetes adatok szerint 1998-ban az élveszületések száma a százezret sem érte el. Nőtt a lakosság várható élettartama, 1997-ben a férfiaké 66,4, a nőké 75,1 év volt, ami nemzetközi összehasonlításban még így is alacsonynak számít. A statisztikai adatok szerint ez év január 1-jén 10 millió 91 ezer fő volt az ország lélekszáma. Lakatos Judit főosztályvezető elmondta: a jövedelmi különbségek a '90-es évek eleje óta tovább nőttek, 1995-ben a leggazdagabbak jövedelme 7,5-szerese volt a legszegényebbekének. Az alacsony keresetűek bevételei között egyre nagyobb arányt tesznek ki a szociális juttatások. A fogyasztási szokásokat vizsgálva a statisztikusok azt állapították meg, hogy az egészséges táplálkozás, a tejtermékek és sajtok fogyasztása egyre inkább a gazdagok privilégiumává válik. A legszegényebb rétegek ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek birtoklásában kevésbé maradnak el, mint azt jövedelmük indokolná. A lakosság életmódjára jellemző, hogy csökkent a munkára fordított idő, nőtt viszont a szabadidős tevékenységek, ezen belül is a televíziózás aránya. Kérdésre válaszolva Lakatos Miklós, a népszámlálási főosztály helyettes vezetője elmondta: a következő országos népszámlálás a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően 2001-ben lesz.
(MTI)