Ennek a javaslatnak a célja olyan speciális eljárási szabályok megteremtése, amelyek egyértelműsítik, hogy az alkotmányban biztosított jogok védelme teljes és hiánytalan - jelentette ki Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára pénteken, "Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről" szóló törvényjavaslat expozéjában.

A javaslat azért került a Ház napirendjére, mert az Alkotmánybíróság egy tavaly nyári döntésében az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította, hogy - a büntetőeljárásoktól eltérő esetekben - a törvényhozó nem rendezte ezt a kérdést. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében, ha ezt a panaszos különösen fontos érdekei indokolják, az ő ügyében az alkotmányellenes jogszabály nem alkalmazható, azaz a testület a panaszos ügyében visszamenőleges hatállyal szünteti meg az alkotmányellenességet. Ugyanakkor nem rendelkezik a panaszos ügyében korábban hozott döntésekről. A javaslat ezeket az eljárásokat teremti meg, és a korrekciók kiszámítható rendjét alakítja ki - hangoztatta Hende Csaba. Kiemelte, hogy a jogbiztonság érdekében az eljárási joghoz kötöttséget és az alkotmányosságot össze kell kapcsolnia a törvényhozónak.
A Fidesz képviselője egyértelmúen és megkerülhetetlenül szükségesnek nevezte e törvény megalkotását. Frakciója nevében úgy nyilatkozott, hogy a javaslat helyes és célszerű, elfogadása esetén egészében véve alkalmas a kitűzött célok eléréséhez. Ugyanakkor néhány területen célszerűnek nevezte az újragondolást. Az Alkotmánybíróság szerepére kitérve a honatya azt hangoztatta, hogy a testület nem válhat egyedi ügyek fellebbviteli fórumává, "szuperbírósággá". Ezeknek az ügyeknek el kell különülniük a grémium feladatát jelentő normakontrolltól.
A szabad demokraták támogatják a javaslatot, amellyel átláthatóvá válik az Alkotmánybíróság ezen hatáskörének terjedelme. A párt nyitott arra, hogy tárgyalások induljanak az Alkotmánybíróságról szóló törvény nyolc éve húzódó felülvizsgálatáról.
Kisgazda vélemény szerint már a beterjesztés is tiszteletre méltó, ugyanakkor több kritikával is illették a javaslatot. A dokumentum - tévesen - perújítással próbálja rendezni ezt a kérdést, azaz olyan úton, amely tényállásbeli nóvumot feltételez, és megalapozatlan jogi álláspont lenne minden, a felülvizsgálattól eltérő kísérlet.
A MIÉP azt vetette fel, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény csak a panasz benyújtójáról rendelkezik, azokról nem, akik nem tettek így, valamint nem írja elő, hogy az orvoslásra milyen lehetősége van a testületnek. Mint mondta, a jogalkotónak kötelessége megteremteni a jogsérelem valóságos orvoslását lehetővé tevő utat. A szónok ugyanakkor hiányolta a javaslatból a határidőket. Mint mondta, határnapok megállapításával vagy soronkívüliség elrendelésével kellene élni a már amúgy is sok időt vesztettek érdekében. A MIÉP, ha nem tartja is teljes körűnek a megoldást, üdvözli és pozitív lépésként értékeli azt.(MTI)