Orbán Viktor kormányfő és Martonyi János külügyminiszter megnyitó beszédével kezdődik szombaton reggel a "Magyarország és a határon túli magyarság 1999" című tanácskozás - közölte kedden a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája.

A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) által szervezett eseményre a kormány Béla király úti vendégházában kerül sor. A megnyitó beszédeket követően a résztvevők zárt körű tanácskozást tartanak, amiről a kora esti sajtóértekezleten tájékoztatják a közvéleményt. A magyar-magyar konferenciára az Országgyűlés pártjai, a kormány képviselői, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), illetve a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség kapott meghívást. A nyugati magyarságot a Magyarok Világszövetsége képviseli.

Martonyi János külügyminiszterrel ellentétben én nem utasítom el eleve a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét a határon túl élő magyarok számára - közölte Bánk Attila. A kisgazda frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való magyar csatlakozás után bizonyos szigorítások bevezetésére kerül majd sor az országhatárokon. - Kötelességünk, hogy ezzel egy időben keressük a lehetőséget arra, hogy megoldást biztosítsunk a határokon túli magyaroknak az anyaországgal való folyamatos kapcsolattartásra. A kisgazda politikus közölte, hogy az FKGP-t a budapesti magyar-magyar konferencián Lányi Zsolt alelnök és Horváth Béla frakcióvezető-helyettes képviseli.

Kovács László helyteleníti azt a kormányzati elképzelést, hogy a határon túli magyar szervezetek közül csak azok kapjanak meghívást a szombati magyar-magyar konferenciára, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. A politikus emlékeztetett arra, hogy az 1996-os magyar-magyar csúcsra a szomszédos országokban élő magyarság minden legitim szervezete meghívást kapott. - Minden határon túli magyar szervezetnek hasonló a politikai felelőssége, míg a parlamenti részvétel választásról választásra változik - fogalmazott Kovács László. Hozzátette: egy ilyen találkozón nem szabad, hogy a belpolitikai fogyasztásra szánt retorika domináljon, a meghatározó szerepet a határon túl élő magyarság sorsa iránti felelősség kell, hogy játssza. A pártelnök hangsúlyozta: figyelmet kell fordítani arra, nehogy olyan megnyilatkozások kapjanak hangot a tanácskozáson, amelyek alkalmat adhatnak a félreértésre, vagy a félremagyarázásra. A szocialistákat várhatóan a pártelnök és Tabajdi Csaba képviseli majd a szombati eseményen.

A szabaddemokraták örömmel nyugtázták, hogy a magyar-magyar csúcs okmánytervezeteiben nem szerepelnek azok a követelések, amelyeket a Fidesz hihetetlen erővel hangoztatott ellenzékben - nyilatkozta Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő, aki - Szent-Iványi Istvánnal, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának szabaddemokrata elnökével közösen - az SZDSZ-t képviseli a szombati tanácskozáson. A politikus álláspontja szerint, bár mindenki egyetért a határokon túli magyarság autonómia-törekvéseivel és kollektív kisebbségi jogaik biztosításával, szerepeltetésük a találkozó dokumentumaiban konfliktusokat gerjesztett volna, mivel ezek az igények rendkívüli mértékben bosszantják a szomszédos országok kormányait. Eörsi Mátyás kifogásolta viszont, hogy a tanácskozásra csak a parlamenti képviselettel rendelkező határokon túli magyar szervezetek kaptak meghívót, s így számos - elsősorban horvátországi és vajdasági - egyesülés nem vehet részt önállóan a konferencián.
A kettős állampolgárság kérdéséről szólva a képviselő kifejtette: szabaddemokraták szerint irreális lenne ez a megoldás, ami néhány problémát ugyan kiküszöbölne, de számos újat vetne föl. Eörsi Mátyás felhívta a figyelmet: a mérvadó külügyi és fideszes vezetők is óvatosan nyilatkoznak erről a kérdésről.

A szomszédos országok európai integrációját elősegítő speciális eszköznek tekinti a szombati magyar-magyar konferenciát Kelemen András (MDF) országgyűlési képviselő. A politikus elmondta, hogy ő is tagja lesz a demokrata fórum delegációjának, amelyet Dávid Ibolya pártelnök vezet majd. - A határon túli legitim magyar képviseletek támogatják hazánk törekvéseit az integrációs folyamatban, hiszen ez az egész térség számára hasznos - közölte Kelemen András. A megbeszélés céljával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nincs szó valamiféle "magyar szeparáció, önelvűség" megjelenéséről. Kelemen András végül közölte, hogy olyan átfogó megbeszélésre lehet számítani, amely a részleteket illetően szakértői szinten folytatódik majd a későbbiekben.

Elsősorban a kormány és a résztvevő szervezetek magyar-magyar kapcsolatok terén elfoglalt álláspontjára kíváncsi a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) - közölte kedden Csurka István pártelnök, aki Bogdán Emillel, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjával együtt képviseli a MIÉP-et a szombati tanácskozáson. A politikus fontosnak nevezte, hogy nagy figyelem vetüljön a - megítélése szerint - veszélyeztetett vajdasági és kárpátaljai magyarságra és az erdélyi magyarokat is érintő romániai politikai fejlődésre. Lényegesnek nevezte azt is, hogy tárgyszerű és folyamatos egyeztetés alakuljon ki a határon túli magyarsággal. Csurka István közölte, a MIÉP nem készül arra, hogy saját indítványt terjesszen a fórum elé.
(MTI)