A büntetőeljárási törvény március 1-jén hatályba lépő módosítása értelmében bővül a tanúvédelem lehetőségeinek köre, és fedett nyomozó segítheti az eredményes bűnüldözést.

Az Országgyűlés ezzel a 2000. január 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási kódex szabályait emelte át a múlt év végén a jelenlegi büntetőeljárási törvénybe. Különösen védetté nyilvánítható a tanú - azaz személye nem válik ismertté a büntetőügy terheltje, illetve a védőügyvéd számára sem -, ha vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, vagy a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, személyét és tartózkodási helyét a gyanúsított és a védő nem ismeri, illetve személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve. Különösen indokolt esetben a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozóhatóság úgy rendelkezhet, hogy a rendőrség, a tanú, illetőleg a hozzátartozója részére nyújtson személyi védelmet. A jogszabály szerint bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész megtagadja a nyomozást, ha a fedett nyomozó a cselekményt szolgálati feladatának teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el. Nem tagadható meg a nyomozás azzal a fedett nyomozóval szemben, aki alaposan gyanúsítható szándékos emberöléssel. A törvénymódosítás megszünteti azt az Alkotmánybíróság által alaptörvénybe ütközőnek nyilvánított helyzetet, miszerint az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratról nem adható másolat a terhelt, illetve védője számára. A nem elkövető tulajdonosnak visszaperlési lehetősége lesz az elkobzással érintett tulajdona tekintetében. A jogalkotó törvénybe iktatta, hogy ha szándékos bűncselekmény miatt legalább háromévi szabadságvesztést - nem jogerősen - szab ki a bíróság, akkor az ügyész indítványára kötelező az előzetes letartóztatás elrendelése. A parlament törvénybe foglalta a büntetés végrehajtásának elhalasztására vonatkozó részletes rendelkezéseket. Így például abban az esetben, ha az elítélt az életét közvetlenül veszélyeztető betegségre hivatkozik, akkor a bíróság igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Egészségügyi Igazgatóságának - az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.
(MTI)