Az ügyészségi törvényt önmagában nem lenne célszerű megváltoztatni, mert az szakmailag logikusan felépített és jól működő jogszabály - mondta lapunknak Isépy Tamás, a Fidesz-MPP frakcióvezető-helyettese. A megoldás - s erre lát esélyt - az alkotmánymódosítás lehetne. Egyes szakértők szerint a kormányzati törekvéseket főként az motiválja, hogy az egyes vezetői posztokon a személycseréket megalapozzák.

Egyes vélemények szerint úgy kerülhető ki a kétharmados módosítás csapdája, hogy az ügyészség hatáskörét a feles támogatottságot igénylő büntetőeljárási törvénnyel szabályozzák.
Az ügyészség alkotmányos helyzetének megváltoztatására irányuló törekvések magyarázata az, hogy a szervezet szinte légüres térben mozog - fogalmazott Isépy. Ezzel kapcsolatban felvetődik: amennyiben a végrehajtó hatalomtól független szervezet valóban része lenne az igazságszolgáltatásnak, miért nem kapcsolódik valamiképpen az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz. Ez azonban nincs így, hiszen az ügyészség egyik alapvető feladata a bűnüldözés, ami jellemzően a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó kérdés, miközben ma a legfőbb ügyész csak a parlamentnek tartozik felelősséggel. Ezért a politikus szerint megoldást csak az jelentene, ha az ügyészség egyértelműen a kormány alárendeltségében tevékenykednék. Egyes vélemények szerint a szervezet hatásköre az ügyészségről, illetve a büntetőeljárásról feles törvények módosításával is megváltoztatható, így például nyomozásfelügyeleti jogköre korlátozható. Ebben az esetben a kormány irányítása alatt működő rendőrség, illetve más nyomozóhatóságok - például a vám- és pénzügyőrség vagy az adórendőrség - nagyobb önállóságot élvezhetnének, vagyis a végrehajtó hatalom a jelenleginél hatékonyabb eszközökkel befolyásolhatná a büntetőeljárásokat. Ezzel szemben Isépy Tamás úgy véli, hogy a szakmailag logikusan felépített és jól működő ügyészségi törvényt nem lenne célszerű önmagában módosítani. Arról persze a kormánynak kell döntenie, hogy az alkotmánymódosításról a sikertelen egyeztetés után is szorgalmazzák-e a parlamenti vitát, vagy más tervezetet nyújtanak be, ám a frakcióvezető-helyettes szerint érdemes folytatni az egyeztetést: kölcsönös engedményekkel konszenzusra lehet jutni. Ügyészségi források szerint a rendszerváltozást követő kormányok eddig a jogszabályok biztosította lehetőségekkel sem kívántak élni, hiszen a legfőbb ügyész beszámolóját sohasem terjesztették a parlament plenáris ülése elé, s a Ház a jogalkalmazás tapasztalatairól sem tárgyalt. Egyébként szakértői körökben az is megfogalmazódott, hogy az ügyészség kormány alá rendelését nem elsősorban szakmai szempontok indokolják. A cél vélhetően az, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak - amely a bíróságokkal kapcsolatos igazgatási jogosítványait elveszítette - valamilyen érdemi feladatot adjanak. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a tervezet a későbbi személycserék előkészítését is szolgálja, hiszen ma az ügyészségi vezetők felállítására csak kivételes esetben van mód, a kinevezési jogkört pedig a legfőbb ügyész gyakorolja, akit csak a parlament menthet fel. Turi-Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese szerint a kormánynak a meghiúsult hatpárti egyeztetés után egy lehetősége marad: átdolgozásra visszavonni az ügyészségi törvénycsomagot. Úgy látja, az alkotmány módosítására az ellenzék kategorikus nemje után már nincs esély, ám az ügyészségre és a büntetőeljárási részre vonatkozó kormány-előterjesztésben még elvégezhetőek azok a módosítások, amelyekkel a kormány megfelelő eszközrendszert kaphat. A képviselő - aki pártját képviselte a hatpárti egyeztetésen - megjegyezte: a kormány az ellenzék minden garanciális igényének helyt adott, sőt további biztosítékok nyújtására is késznek mutatkozott, ezért sem értelmezhető az elutasító állásfoglalásuk.
Lencsés Károly