Elégedettek a közalkalmazotti tanácsi választások eredményeivel a szakszervezetek, bár a választáson a dolgozók alig több mint fele adta le voksát. A szavazatok túlnyomó többségén négy szervezet osztozott. Az országban több helyen is folynak a sztrájkelőkészületek. A novemberi közalkalmazotti tanácsi választáson a 620 ezer közalkalmazott közül 320 ezren vettek részt. A mintegy 13 ezer 500 intézmény közül 6 ezer 79-ben tartottak szavazást.

A most összesített adatokat Herczog László, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára ismertette tegnap. A legtöbb voksot, a szavazatok 55,59 százalékát a Szakszervezetek Együttműködési Fórumához (SZEF) tartozó szakszervezetek kapták, a Pedagógusok Szakszervezete 28,57 százalékot ért el, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete 15,04 százalékot. Tíz százalék feletti eredményt értek el az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléshez tartozó szakszervezetek (ÉSZT), koalícióban a Vízügyi Országos Szakszervezettel (VIOSZ). A választáson induló további 62 szakszervezet támogatottsága 10 százalék alatt maradt. Az eredmények alapján nyolc szakszervezet lett reprezentatív: a SZEF, az ÉSZT-VIOSZ-koalíció, a PSZ, az EDDSZ, az Orvosegyetemek Szakszervezeteinek Szövetsége, a Felsőoktatási Dolgozók, a Belügyi Dolgozók és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában (KIÉT) 18 szervezet vehet részt. A reprezentatív szakszervezetek mellett a résztvevők közé kerülnek az országos összesítés első tíz helyén szereplő szakszervezetek, valamint a szakmacsoportokra leadott szavazatok tíz százalékát megszerző szervezetek. A Pedagógusok Szakszervezetének néhány éve még 135 ezer, ma 125 ezer tagja van, közülük 97 ezer az aktív munkavállaló - tudtuk meg Árok Antaltól, a PSZ országos titkárától. Az óvodai, általános és középiskolai pedagógusok összesen mintegy 200 ezren vannak. Elégedetlenek a taglétszámmal, de illúzió lenne azt feltételezni, hogy 100 ezer aktív dolgozónál jóval többen lépnének be a szakszervezetbe - mondta Árok Antal. Az 1970-80-as évek nem jönnek már vissza, amikor a közoktatásban dolgozók 96 százaléka tag volt - vélte. A választás megmutatta, hogy a szakszervezeteknek van támogatása Magyarországon - kommentálta az eredményt Szabó Endre, a legtöbb szavazatot kapott Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Szabó szerint a közel 350 ezer aktív tagot számláló SZEF eredménye annak köszönhető, hogy a tömörülés mindegyik tagszervezete javított pozícióján. Szabó hangsúlyozta: a részvételi adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a közalkalmazotti szférában sok a 15 főnél kevesebb embert foglalkoztató munkahely, ahol nem választhattak tanácsot. A választásokon a 3. legjobban szerepelt érdekképviselet, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a közeljövőben "élesben" bizonyíthatja érdekérvényesítő képességét. Az EDDSZ ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány adjon garanciát az egész évre átlagosan 13 százalékosra tervezett bérfejlesztésre. Ha ezt nem kapják meg, nem megállapodás, hanem sztrájk lesz - közölte lapunkkal Gulyás Judit elnök. Hozzátette: még március első felében szeretnék összehívni az alapszervezetek tanácsát. Ez a testület hivatott dönteni arról, mikor, milyen formában adjanak nyomatékot bérkövetelésüknek az egészségügyiek. A szakszervezet számításai szerint az egészségügyi dolgozók többségének 2-6 ezer forinttal csökkent a bére idén. Gulyás Judit szerint a gyermekkedvezmény csak a 100-120 ezer dolgozó egy részénél kompenzálja az adótábla változását és a közalkalmazotti kedvezmény megszűnését. Az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára tegnap közölte: a jelenlegi finanszírozási rendszer nem ad lehetőséget arra, hogy a kormány garanciát vállaljon a béremelésre. Pusztai Erzsébet elmondta: saját számításaik szerint 63 intézmény kivételével a kórházak többségéhez eljutott a 10 százalékos fizetésemelés fedezete. Az egészségügyi dolgozókhoz viszonyítva a dolgozók fizetésének finanszírozásában is különbség van - mondta lapunknak Kónya Gusztávné, a Szociális Területeken Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A szociális dolgozókat az önkormányzatok fizetik, így az érdekérvényesítő elvárásokat is velük szemben kell megfogalmazni. Az érdekek artikulálása miatt egyeztető tárgyalásokat kezd a SZTDSZ az EDDSZ szociális tagozatával - mondta Kónyáné. Az általa vezetett szakszervezet ugyanis sztrájkra készül, ha nem kapják meg az intézményeikben dolgozók a 14,6 százalékos béremelést. Feszültségektől sem mentes időszak elé néz az ország, mert a munkavállalókra és az érdekegyeztetésre a hátrányos megkülönböztetések sora vár - mondta Sándor László tegnapi sajtótájékoztatóján. Az MSZOSZ elnöke szerint a feszültség nő a munka világában, s ha a tárgyalóasztalnál nincs lehetőség a megegyezésre, a munkavállalók minden eszközt megragadnak arra, hogy megjelenítsék érdekeiket. A kormány fontosnak tartja a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet - jelentette ki Őry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára az üzemi tanácsok feladatairól, munkájának megszervezéséről rendezett érdekvédelmi konferencia megnyitásán.

Szegeden van, Baján nincs egyezség

Nem sikerült megegyezni a tegnapi tárgyaláson a nem pedagógus oktatási dolgozók béremeléséről Baján - tudtuk meg a Pedagógusok Szakszervezetének helyi vezetőjétől. Váradi Lajosné elmondta: az önkormányzat ajánlata szerint a technikai és adminisztratív dolgozók csak július elsejétől kapnák meg az oktatási miniszter által ajánlott 13 százalékos béremelést, vagy januártól vihetnének haza 6,5 százalékkal többet. A szakszervezeti titkárok jövő héten döntenek a további lépésekről. A béremelés elmaradása miatt a bajai ezer dolgozóból 826-an írták alá a tiltakozó- íveket. Szegeden háromfordulós egyeztetést követően sikerült ideiglenesen megegyezni a technikai dolgozók 11 százalékos béremeléséről, és arról, hogy áprilisban ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a 13 százalékért.