Amennyiben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az SZDSZ két képviselőjének kérésére nem fordulna az adónyomozók ügyében az Alkotmánybírósághoz, Hack Péter és Kóródi Mária maga tenné ezt meg - tudta meg a Magyar Hírlap. Magyar Bálint tegnap tudatta, a párt frakciója hétfőn dönt az ügyben. Értesülésünk szerint Gönczöl Katalin még különböző főhatóságok álláspontját is beszerzi, mielőtt kialakítaná véleményét.

A Szabad Demokraták Szövetségének két képviselője január 28-án, majd február 9-én kereste meg az adórendőrség ügyében az állampolgári jogok országgyűlési biztosát. Mint Kóródi Mária kérdésünkre elmondta, Hack Péterrel együtt azért gondolták úgy, hogy nem közvetlenül fordulnak a bírói testülethez, mert nem csupán alkotmányossági aggályaik voltak, hanem emberi jogi kifogásaik is. Az ilyesfajta komplex kérdésfeltevés alkotmányértelmezésnek minősül, amit viszont csak a törvényben pontosan megjelölt tisztségviselők kérhetnek a bíróságtól: az Országgyűlés vagy állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a kormány vagy a kormány tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Az alkotmánybírósági törvényben felsoroltakon kívül - e törvény értelmében - más jogszabály is felruházhat valakit ezzel a jogkörrel. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény ennek értelmében teszi lehetővé, hogy az ombudsman alkotmányértelmezést kérjen. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azonban mindmáig nem tett előterjesztést, mert - értesülésünk szerint - eljárásjogi kérdései vannak, amelyekre választ vár egyes főhatóságoktól. Csak az ő nyilatkozataik ismeretében tud állást foglalni arról, megkeresse-e az Alkotmánybíróságot vagy sem. Gönczöl Katalin a részletekről semmilyen felvilágosítást nem adott megkeresésünkre, emiatt Kóródi Mária sem beszélt arról, előzetesen mit kell tisztázni az ügyben. A képviselőnő azonban megjegyezte, amennyiben az ombudsman válasza esetleg elutasító lenne, Hack Péterrel közvetlenül keresnék meg az Alkotmánybíróságot. Ez esetben az ügy nem feltétlenül nyerne ugyan komplex megítélést, hiszen a képviselők alkotmányértelmezést nem kérhetnek, az utólagos normakontrollt azonban szükség esetén mindenképpen indítványozni fogják. Az Alkotmánybíróságnak a maffiaellenes törvényről hozott határozata ugyanis arról győzte meg őket: megkérdőjelezhető az a jogalkotási technika, amelyet az adónyomozók ügyében alkalmazott az Országgyűlés. Hack Péter szerint az APEH egyes feladatairól tavaly december 28-án elfogadott törvény, s ennek a Magyar Közlöny január 29-ei számában megjelent végrehajtási rendelete alapvető alkotmányossági aggályokat vet fel. Az SZDSZ frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tagja úgy látja, az adónyomozókról szóló törvénnyel kapcsolatban új formában merül fel a kétharmados és az egyszerű többséggel megszavazható törvények viszonya. Ez ügyben ugyanis az Országgyűlés a korábban minősített többséggel elfogadott rendőrségi törvény egyes rendelkezéseit egyszerű többséggel kiterjesztette az adónyomozókra, noha ők nem minősülnek rendőrnek. Így tehát, bár az adónyomozó nem rendőr, hanem köztisztviselő, megilletik a rendőr jogai, intézkedési lehetőségei. Ugyanakkor - s ez a másik aggály - az adózókat, akik ellen felléphetnek, nem illetik meg azok a jogok, amelyeket a rendőri törvény megad az eljárás alá vont személyeknek. Az APEH jogköréről szóló törvény végrehajtási rendelete a képviselők álláspontja szerint megismétli a törvényalkotáskor elkövetett hibát. Azzal a különbséggel, hogy a rendőrségi törvény egyes passzusait saját szövegébe illesztve rendeleti szintre szállít le olyan garanciális szabályokat, amelyeket csak törvény, méghozzá kétharmados törvény tartalmazhatna. A képviselők szerint mindez olyan alkotmányos visszásság, amely szintén bírói megítélést igényel.
Kulcsár Anna