Bodrácska János büntetőpere



Tagadta bűnösségét a bíróság előtt Bodrácska János nyugállományú rendőrtábornok, Budapest egykori főkapitánya, akit hivatali visszaélés bűntettével vádol az ügyészség - derült ki az első tárgyalási napon szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

A vádirat szerint Bodrácska János és három vezető beosztású munkatársa társtettesként követte el a hivatali visszaélés bűntettét akkor, amikor a rendőrség által őrzött autók közül tizenötöt talált tárgyként a főkapitányság tulajdonába vett és az állomány használatába adott. A többségében nyugati típusú autókat - amelyek eredeti tulajdonosai ismeretlenek voltak - a rendőrség "ellenszolgáltatás nélkül vette tulajdonba", "jogszabályok rendelkezései ellenére állította forgalomba" úgy, hogy a járművekről korábban nem készült hiteles nyilvántartás és pontos adminisztráció. A vádirat szerint Bodrácska János 1992-1996 között a BRFK vezetőjeként szembesült azzal a problémával, hogy a rendőrség mit kezdjen a különböző jogcímeken hozzákerült autókkal. A kerületi kapitányságok nem tudtak megbirkózni a feladattal, ezért még 1991-ben a BRFK létrehozott egy szállítási irodát, és a XV. kerületben a Károlyi Sándor úton telephelyet alakított ki a gépkocsik őrzésére. A lerakat azonban egyre szűkebbé vált, üzemeltetése pedig nagy költségekkel járt. Az ORFK ez utóbbiak csökkentésére kérte a BRFK-t. A vizsgálatok szerint sok szabálytalanság is történt a megőrzőhely működtetése során. Bodrácska János a tárgyaláson elmondta: a telephely felszámolása mellett döntött, és ennek során a 2000 autó többségét átadták a hatóságoknak, így például a bíróságoknak, valamint a vámszerveknek. Négyszáz autó - amelyek között voltak jó állapotban lévő járművek is - sorsa azonban bizonytalan maradt, és nem tudták megállapítani az eredeti tulajdonosok személyét sem. A főkapitány beosztottjai felvetésére határozott úgy, hogy az erre alkalmas autókat, mint talált tárgyakat, a BRFK tulajdonába veszik, és rendszerbe állítják. Bodrácska János hangsúlyozta, hogy a BRFK-nak a 90-es évek első felében égető szüksége volt autókra. Példaként említette, hogy a gépárművek felderítésével foglalkozó nyomozók BKV-bérlettel felszerelve üldözték a tolvajokat. Megítélése szerint akkor követett volna el bűncselekményt, ha szétszedeti és alkatrészként értékesítteti a több millió forint értékű autókat. Kijelentette: meg van győződve arról, hogy ő és munkatársai jóhiszeműen és tisztességesen jártak el az ügyben.
(MTI)