Eltérően értelmezik a fővárosi átvilágítást



Eltérően értékelik a fővárosi átvilágításról szóló jelentést a közgyűlés pártjai. A szabad-demokrata frakcióvezető szerint az inkább szociológiai felmérés, mintsem átvilágítás, és elméleti kérdéseket tényként közöl. Az ellenzék viszont korábbi felvetéseit látja igazolódni a dokumentumban, miszerint ellenőrizetlen a közpénzek felhasználása. A hivatal alkalmazni fogja az új szervezeti és működési szabályzat kidolgozásában a Transparency International megállapításait.

A fővárosi átvilágítás megerősíti azokat a gondolatainkat, hogy a fővárosban gyengén működik az ellenőrzés, és a felelősségvállalás sem körülhatárolt - összegezte a jelentéssel kapcsolatos benyomásait Perlaki Jenő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki szerint a fővárosi önkormányzat működése lehetővé teszi, hogy párthoz közelálló cégek előnyökhöz jussanak a nagyberuházások elnyerésénél. Perlaki azonosul a Transparency International megállapításaival, korszerűnek tartja a politikusok anyagi felelősségvállalását a gazdasági döntésekkel kapcsolatban.
Perlaki szerint mindenképpen vissza kell szorítani a fővárosi nagyberuházások körül kialakult árkartelleket, mert csak így lehet megtakarításokat elérni a beruházások terén.
Bőhm András szabaddemokrata frakcióvezető viszont több ponton is megkérdőjelezi az átvilágító jelentést, amelynek szerinte műfaja is meglehetősen képlékeny, s inkább emlékeztet egy szociológiai tanulmányra. Az például társadalomtudományi közhely, hogy a közalkalmazottak és tisztviselők alulfizetettek, s ez táptalaja a korrupciónak. Bőhm úgy véli, a dokumentum megállapításai vélemény jellegűek, s válaszra szorulnak az érintettek oldaláról. Szerinte meglehetősen sarkított vélemény és semmiképp sem tény, hogy átláthatatlan a főváros gazdálkodása, s hogy nem megoldott a közpénzek ellenőrzése. A dokumentum felvet bizonyos kérdéseket, de nem fejti ki és nem vitatja meg azokat. Bőhm képtelenségnek tartja a jelentés azon javaslatát, hogy az ellenzéket is vonja be az önkormányzat a
vagyon-gazdálkodásba. A dokumentumnak azon ajánlása pedig, hogy a közbeszerzésekbe nemzetközi cégeket is vonjanak be a verseny érdekében, ellenkezik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szándékával, mely szerint a nagyberuházásoknál biztosítani kell a körülményeket, melyek a magyar cégeket előnyhöz juttatják a külföldiekkel szemben. A városházi politikusok anyagi felelősségének kérdéséről az SZDSZ-fővárosi politikusa úgy vélekedik, hogy az a választójogi rendszer reformját igényli. A frakcióvezető nem érti, egy belső vizsgálat eredménye hogyan kerülhetett előbb publikálásra a sajtóban, mint hogy a kabinet megvitatta volna. Mint arról beszámoltunk, a jelentés többek között kifogást emelt az ellen is, hogy a hivatalban néhol az 50 százalékot is eléri a megbízási illetve vállalkozói szerződéssel dolgozók aránya, így a munka kikerül az adott ügyosztály látóköréből. Az önkormányzat egyes fontos rendelet-tervezeteinek megszövegezésében sem vesznek részt köztisztviselők. Az átvilágítók nem értik, hogy az önkormányzat önálló jogi ügyosztálya miért nem alkalmas mintaszerződések elkészítésére, véleményezésére.
Bihari László, a jogi ügyosztály vezetője értetlenül áll az utóbbi felvetés előtt, ilyen fogalom ugyanis nem létezik. Külsősöket egyébként a legritkább esetben foglalkoztat az osztály. Ugyanezt erősítette meg Nyáry Krisztián, a főpolgármesteri sajtóiroda vezetője, aki elmondta: csak speciális szaktudást igénylő esetekben foglalkoztatnak külsős munkatársakat, valamint akkor, ha ezáltal jelentős költségmegtakarítás érhető el. Bár a jelentés több pontja vitatható, felhasználják a fővárosi önkormányzat új szervezeti és működési szabályzatának kidolgozásához.
Vajta Zoltán

Ajánló: