Nagyhalakra hajt az adórendőrség

Az ígéretekhez híven a "nagyhalakra" koncentrál az adóhivatal nyomozóhatósága, a kisjövedelműeknek nem kell attól tartaniuk, hogy megjelennek otthonukban az adórendőrök. A február elejétől tevékenykedő szervezet működésének egy hónapja alatt nem foglalkozott olyan üggyel, amelynek a feltételezett elkövetési értéke egymillió forintnál kevesebb lett volna, s vélhetően a jövőben is csak hasonló kaliberű bűncselekményekben fognak eljárni - mondta lapunknak Burillák Attila, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szóvivője.

Magyarországon egyes becslések szerint a láthatatlan jövedelmek évente megközelítően 50 milliárd forintos adókiesést eredményeznek. Az adónyomozó hatóság március 8-ai állománygyűlése után Járai Zsigmond pénzügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy a nyomozóhatóság már ebben az évben néhány tízmilliárd forintnyi bevétellel gazdagíthatja az államkasszát. Szakértők továbbra is a szervezet preventív hatását tartják mérvadónak, amit nehéz számszerűsíteni. Meggyőződésük szerint a nyomozóhatóság felállításának megelőző hatása már abban is érezhető, hogy február végén 70 milliárd forinttal több adóbevételt szedett be az APEH a megelőző év hasonló időszakához képest - hangsúlyozta Burillák.

Nem kis fejtörést okoz a nyugat-európai országokban sem az adócsalás megfékezése. Németországban a korábbi NSZK-t alkotó tartományokban évente 50 milliárd márkára becsülik az ebből származó költségvetési bevételkiesést. A német adónyomozók évente több mint egymillió márkát hajtanak be fejenként, azaz a 900 fős szervezet megközelítően egymilliárd márkát hoz a költségvetésnek. A német adónyomozó hatóság - ellentétben a magyarral - kettős funkciójú: feladatai közé tartozik nemcsak a bűncselekmények feltárása, hanem az adóalapok megállapítása, valamint a büntetőjogi és bírságolási szankciók érvényesítése is.

Ajánló: