Kunos Péter ügyében kitűzték a felülvizsgálati tárgyalást



Az úgynevezett Agrobank-ügyben indult felülvizsgálati eljárás nyilvános tárgyalását április 12-ére tűzte ki a Legfelsőbb Bíróság


Kunos Péter, az időközben megszűnt Agrobank egykori vezérigazgatója és Kovács Mihály, a bank elnöke ellen vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség.
Az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróság 1997. június 10-én bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat, ám a Legfelsőbb Bíróság 1998. április 30-án kihirdetett jogerős ítéletében 11rendbeli vesztegetés bűntette miatt két év letöltendő szabadságvesztés büntetéssel és 1,5 millió forint pénzbüntetéssel
sújtotta Kunos Pétert, Kovács Mihály esetében pedig másfél év felfüggesztett szabadságvesztést, valamint szintén pénzbüntetést szabott ki.
Kunos Péter védője, Orosz Balázs ügyvéd kegyelmi kérvénnyel fordult Göncz Árpád köztársasági elnökhöz. Ezt a kérelmet az Igazságügyi Minisztérium vezetése 1998. október 6-án elfogadta, majd két nappal később saját döntését megváltoztatva elutasította.
Kunos Péter 1998. október 29-én vonult be a baracskai büntetés-végrehajtási intézetbe.
November 9-én újabb fordulatot vett az ügy azzal, hogy Göncz Árpád helyt adott a kegyelmi kérvénynek, ám másnap Dávid Ibolya igazságügy-miniszter megtagadta a köztársasági elnöki határozat ellenjegyzését.
Dávid Ibolya egy aznapi sajtótájékoztatón elmondta: a kegyelmi kérvényben elsősorban Kunos Péter egészségügyi állapotára hivatkoztak, ezt azonban az igazságügyi orvosszakértői vélemény nem támasztja alá. Kitért arra is, hogy 1990 óta ez volt az első eset, amikor az államfő kegyelmet adott olyan ügyben, amelyben az
Igazságügyi Minisztérium, mint felterjesztő nem támogatta a kérvényt, majd ezt követően a tárca vezetője nem ellenjegyezte a köztársasági elnöki határozatot.
Orosz Balázs felülvizsgálati indítványában amellett érvel, hogy a Legfelsőbb Bíróság téves jogszabályértelmezéssel minősítette vesztegetésnek a vádlottak cselekményeit. Álláspontja szerint az ügyben alkotmányjogi vitát kavart az a kérdés is, hogy vajon nem sérül-e a vádlottak fellebbezéshez fűzödő joga abban az esetben,
amikor az elsőfokú felmentést követően megszülető elmarasztaló ítélet egyben jogerős és végrehajtható is. MTI