Segély a bűnesetek áldozatainak

Pénzbeli kárenyhítésre számíthatnak bizonyos erőszakos bűncselekmények azon áldozatai, akiknek testi épségük vagy egészségük súlyosan károsodott - ha a parlament elfogadja az erről szóló törvényjavaslatot. A bűncselekmények következtében meghalt személyek hozzátartozói szintén igényt tarthatnak majd kárenyhítésre. Ha szükséges, az állam a temetés költségeit is fedezni fogja.

A testi épségük vagy egészségük súlyos károsodása miatt pedig azok igényelhetik a pénzbeli kárenyhítést, akik többek között súlyos testi sértés, emberrablás, életveszélyt okozó magzatelhajtás, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, illetve egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatává váltak.

A kárenyhítésre nem csak magyar állampolgárok, hanem a bevándoroltak vagy például a menekültstátust elnyertek is igényt tarthatnak akkor, ha jövedelmi és személyi viszonyaik miatt erre rászorulnak. A tervezet szövege szerint azt kell rászorultnak tekinteni, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér háromszorosát.

Azt még nem tudni, hogy pénzben kifejezve mekkora összeget kaphatnak majd az egyes bűncselekmények áldozatai. Erről a közeljövőben egyeztetnek még az illetékesek, az azonban valószínűnek tűnik, hogy a minimális kárenyhítés összege is tízezer forintos nagyságrendet ér majd el.

A tervezet szerint a kárenyhítés a rászorultság fokától, illetve attól is függ majd, hogy más forrásokból menyiben térült meg az áldozatok kára.

Az elképzelések szerint négyféle kárenyhítési módot vehetnek majd igénybe a rászorultak. Úgynevezett előzetes pénzbeli támogatást kérhetnek közvetlenül a büntetőeljárás megindulása, azaz kevéssel a bűncselekmény megtörténte után az áldozatok. Ez a pénzbeli "gyorssegély" a károk azonnali enyhítését célozza. Az erre irányuló kérelmeket az illetékes polgármesteri hivatalokhoz kell majd benyújtani.

Főszabályként továbbra is megmarad az a rendelkezés, hogy a bűncselekmény során bekövetkezett kárt annak okozójának, általában az elkövetőnek kell megfizetnie. Ha azonban nincs olyan személy, akit kártérítésre lehet kötelezni, az áldozatok egyszeri pénzbeli juttatásként az államtól igényelhetnek kárenyhítést. A harmadik kárenyhítési formával akkor élhetnek majd a sértettek vagy hozzátartozóik, ha ugyan létezik olyan személy, akit a kártérítés megfizetésére köteleztek, de valószínűnek tűnik, hogy tőle belátható időn belül nem hajtható be az összeg. Ilyenkor az állam a rászorulóknak megelőlegzi ezt az pénzösszeget. (Ezt később maga az állam hajthatja majd be.) A tervezet e kárenyhítési formák mellett arra is lehetőséget nyújt, hogy az áldozat eltemetésének költségeit az államtól igényeljék.

A kárenyhítések finanszírozására közalapítványt hoznak létre - áll a tervezetben. A közalapítvány működéséhez s a kárenyhítései igények kielégítéséhez szükséges pénzösszeget pedig a Szociális és Családügyi, illetve az Igazságügyi Minisztérium költségvetésébe építik majd be. A közalapítvány kezelője egy héttagú kuratórium lesz, amelynek elnökét s tagjait a miniszterelnök bízza meg feladataik ellátásával.

Ez lesz Magyarországon az első olyan jogszabály, amely a bűncselekmények áldozatainak állam általi kárenyhítéséről rendelkezik - jegyezte meg lapunknak Tóth Mihály, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Rámutatott, Nyugat-Európában már több ilyen jogszabály létezik. Franciaországban például 1990-től bizonyos feltételek mellett gyakorlatilag minden bűncselekmény áldozatát kártalanítják. Az államok többségében azonban korlátozzák azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyek áldozatai kártérítésre, kárenyhítésre tarthatnak igényt. A német szabályozás szerint például csak azok jogosultak kárenyhítésre, akiket szándékos s jogellenes támadás következtében, avagy ilyen támadás elhárítása során egészségkárosodás ért.

A magyar kárenyhítési törvény tervezete meglehetősen szűken szabja meg azoknak a körét, akik ezt igényelhetik az államtól. A szakemberek szerint azonban az áldozati kör a későbbiekben bővíthető. Pintér Sándor belügyminiszter egy szakmai konferencián arról beszélt, hogy meg kell kezdeni egy olyan jogszabály előkészítését, amely az áldozatok nagyobb részét vonja be abba a körbe, akik kárenyhítést igényelhetnek.

Nagy Gergely