A romák az elkülönített tanítás ellen<br/>

Ha a települési önkormányzat nem hajlandó arra, hogy a cigány gyerekek Tiszavasváriban együtt tanulhassanak többi társukkal, a jogvédők a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak.

Az oktatási miniszter véleménye szerint eddig még nem bizonyította senki, hogy hazánkban szegregált oktatás folyik, míg szakemberek a konkrét esetben is állítják: a cigány gyerekeket származásuk miatt, nem oktatási stratégiai szempontból különítik el. A Kisebbségi Hivatal elnöke bizakodó a magyarországi romák helyzetét illetően, és úgy véli: a hazai cigányságot soha nem érte olyan fokú diszkrimináció, mint a feketéket Amerikában a múltban.
A tiszavasvári roma szülők arra kérték a Roma Polgárjogi Alapítvány képviselőit, hogy csak akkor forduljanak a Legfelsőbb Bírósághoz az ő megbízásukból, ha a helyi önkormányzat visszautasítja, hogy a cigány tanulók együtt járhassanak iskolába többi társukkal. Tiszavasváriban ugyanis a felzárkóztató programban részt vevő cigány tanulók külön épületben tanulnak, így elvannak zárva az integráció lehetősége mellett például a büfé használatától is.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak elmondta: levélben tájékoztatta a tiszavasvári polgármester, miszerint az alapítvány kidolgozott egy 6-8 éves programot arra, miként lehet elősegíteni a cigány gyerekek iskolai integrációját, a szülők foglalkoztatásának és lakhatási helyzetének elősegítését. Ha szükséges, a civilszervezet képviselői leköltöznek a program megvalósításának idejére, hogy helyben segítsék az önkormányzatot a helyi romákkal való együttműködésben. Ezt a mintát szeretnék megvalósítani Hajdúhadházon is, ahol az alapítvány szerint szintén elkülönített az oktatás.
Ha a tiszavasvári önkormányzat nem kívánja elfogadni a segítségüket, a szülők megbízásából a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak, hogy a két napja jogerős ítéletét módosítsa úgy: szegregált oktatás folyik Tiszavasváriban.
Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat szívesen fogad minden segítséget. Hozzátette: a cigány szülők nagy többsége kérte, hogy gyermekeik a felzárkóztató programban vehessenek részt, jóllehet érettségük ezt már nem indokolja.
Súlyos szegregációnak kell tekinteni, ha a felzárkóztató programos gyermekeket a többi tanulótól elkülönítve oktatják - mondta lapunknak Radó Péter oktatási szociológus. Hozzátette: a tiszavasvári esetet ilyennek kell tekinteni, mert a felzárkóztató program lényegében a normál iskolai program mellett csak folyamatos korrepetálással járó oktatást jelent, és semmi sem indokolja, hogy faji alapon különítsék el a programban részt vevő gyermekeket.
Pokorni Zoltán oktatási miniszter munkatársunk kérdésére úgy nyilatkozott: szülőktől hallott már arról, hogy szegregációra panaszkodnak, de eddig ezt még semmilyen felmérés nem erősítette meg. Hozzátette: a tiszavasvári ügy részleteit nem ismeri, így arról nem tud nyilatkozni. A várhatóan szeptemberben munkába álló oktatási ombudsman egyik feladata is az lesz, hogy - akár a kisebbségi ombudsmannal közösen - vizsgálja az ilyen bejelentéseket.
Doncsev Tosó, a Kisebbségi Hivatal elnöke kérdésünkre elmondta: nem tekinthető szegregált oktatásnak az, ha a lakókörzet úgy alakul, hogy csak roma gyerekek járnak bizonyos iskolákba. Ha azonban külön cigányosztályokat hoznak létre, akkor az szegregációnak nevezhető.
A Magyar Tudományos Akadémia adatai szerint az adatvédelmi törvény életbelépése előtt, 1992-1993-ban minden hetedik általános iskolai tanuló cigány származású volt, és közülük negyven százalék olyan iskolába járt, ahol a roma gyerekek aránya meghaladta a huszonkét százalékot. Ezzel szemben a nem cigány tanulók által látogatott iskolákban átlagosan mindössze öt cigány gyerek jutott 305 nem cigányra.

Horváth Margit

(Magyar Hirlap)