A GST-21-es gázsterilizátor. Az Egri Markhot Ferenc Kórház nővérei szerint ez a gép felelős a rákos megbetegedésekért. Az intézmény cáfol, dönt a bíróság.
Szakértők szerint hazánkban mindenki veszélybe kerül, aki az egészségügyben dogozik. Azok, akik a Markhot Ferenc Kórházban munkájuk végzése során betegedtek meg, nem akarják tudomásul venni ezt a kinyilatkoztatást. A GST-21-es etilén-oxidos gázsterilizátort 1976-ban helyezték el az osztály szűk légterű nővérpihenőjében. Ma már tudott: az üzembe helyezéskor megsértették a munkaügyi előírásokat.
A kórház vezetésének figyelmét nem kerülték el a halmozottan jelentkező megbetegedések. Az elmúlt évtized során számos vizsgálatot végeztettek, azonban egyik sem vezetett eredményre. Az Országos Munka- és Üzem-egészségügyi Intézet a kórház kérdésére olyan információt adott, hogy az etilén-oxid nem okoz emlőrákot, de a gáz hozzájárulhatott a megbetegedésekhez. Hét éve, 1992-93-ban a kórház területéről száműzték az ominózus gépeket, a betegség azonban ekkor már megkezdte rombolását.
A kórház vezetői elhárítják a felelősséget. Érveik között szerepel, hogy az etilén-oxidot hazánkban csupán 1989-től sorolják a rákkeltők közé. Ugyanakkor az Országos Munka- és Üzem-egészségügyi Intézet egykori igazgatóhelyettese már 1980-ban leírta, hogy etilén-oxidos expozícióban ne dolgozzék fiatalkorú, alkoholista, terhes nő, valamint azok, akik bőr-, máj-, vese-, hematológiai, idegrendszeri betegségben szenvednek. Az állandó expozícióban lévők immunrendszere és kromoszómái is károsodhatnak. Ma már tudott: a légtérbe kiáramló etilén-oxidot folyamatosan mérni kellett volna, ilyen mérésre azonban Egerben először 1992-ben került sor.
A GST-21-es sterilizátort gyártó cég jogutódja, a Demed Kft. képviselője szerint a gépet az egész világon alkalmazzák, és csak akkor okozhat károsodást, ha nem megfelelő légtérben, szabálytalanul használják. A nővérek emlékeznek rá, hogy a szoba, ahová a gépet rakták, parányi helyiség volt kis bukóablakkal.
Az események tavaly nyáron felgyorsultak. Újabb halálesetek történtek, kitört a pánik. Az érintettek bizonyosságot és kártérítést követelnek a kórház vezetésétől. Harminchatan úgy döntöttek, hogy perre mennek a kórház ellen. "Mondják ki végre, mi pusztít bennünket!" - hangoztatták korábbi riportjainkban.
Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elvállalta az érintettek jogi képviseletét. A nyolcadik haláleset után parlamenti interpelláció is elhangzott az ügyben. Azóta az Egészségügyi Tudományos Tanács már megállapította: a volt újszülött- és csecsemőosztály (ma gyermekosztály) épületében nincs káros háttérsugárzás. A dolgozók szűrése azonban máig nem fejeződött be. Több száz vizsgálat eredményének elemzése után lehet eldönteni, van-e okozati összefüggés a kórházi munka és a megbetegedések között
Ezt kell megállapítania a munkaügyi bíróságnak is. Az EDDSZ által megbízott ügyvéd és a kórháztulajdonos megyei önkormányzat peren kívüli egyezségre szeretett volna jutni, a kórház vezetői azonban elzárkóztak ettől. A szaporodó egri sírok és az életben lévők rettegése viszont a helyzet tarthatatlan voltát jelzik.
Az egészségügyben ma használatos 15 000-féle berendezés nagy része veszélyes. Eddig egyetlen rendelet sem szól arról, hogy a veszélyes műszereket kezelő dolgozóknak milyen jogaik vannak. Egyedül a Munka törvénykönyve mondja ki: ha a dolgozónak bizonyíthatóan egészségkárosodása származik egy műszer nem rendeltetésszerű használatától, azért a munkáltató felelős.
Ennek kimondására várnak az egriek Miskolcon.
Horváth Ildikó
(Népszava)