Zárt ülésen hallgatta meg Orbán Viktor miniszterelnököt a parlament megfigyelési vizsgálóbizottsága<

Az augusztusi bejelentés óta ma első alkalommal ismerhetik meg a bizonyítékokat parlamenti képviselők arról, hogy folytattak-e titkosszolgálati eszközökkel megfigyeléseket fideszes politikusok ellen a Horn-kormány hivatali ideje alatt. A megfigyelést akkor bejelentő miniszterelnöknek ugyanis ma kellett a vizsgálóbizottság elé tárnia bizonyítékait. Orbán az ülés elején közölte: elhozta magával az adatgyűjtési üggyel kapcsolatos dokumentumokat, amelyek egy részét az előző ciklusban, másik részét viszont ebben a ciklusban nyilvánították titkossá. Ezután zárt ülést rendeltek el. Orbán az ülés után azt mondta: a kormány pontosan tudja, kik végezték a megfigyelést. ?A bizottság jelentésében minden olyan tény szerepelni fog, amely a nyilvánossággal megosztható", tette hozzá a miniszterelnök.

A bizottság ellenzéki tagjainak kérdéseire válaszolva Orbán Viktor leszögezte: az előző parlamenti ciklus idején különböző formában történtek titkos és törvénytelen megfigyelések és adatgyűjtések. Hozzáfűzte: ezzel kapcsolatosan a jelenlegi kormány a szükséges vizsgálatokat lefolytatta. A bizottsági ülésről távozó miniszterelnök közölte, a meghallgatásról nem árulhat el részleteket. Annyit azonban elmondott, hogy a kormány pontosan tudja, kik végezték annak idején a megfigyelést. Orbán – az RTL Klub információi szerint – sejtette, olyan magáncégek végezték ezt a tevékenységét, melyek tagjai a titkosszolgálat munkatársai is egyben. Az ülésen csupán az SZDSZ nem értett egyet a zárttá nyilvánítással.
Miután Orbán Viktor miniszterelnököt zárt ülésen meghallgatta az Országgyűlés titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottsága, az MSZP és az SZDSZ képviselői kivonultak a tanácskozásról.
Újságírók kérdéseire válaszolva közölték: "Kosztolányi Dénes, a bizottság fideszes elnöke diktatórikusan vezeti a testület ülését."
Keleti György (MSZP) jelezte: az Országgyűlés elnökéhez fordulnak, hogy vagy váltsák le Kosztolányi Dénest, vagy Áder János "vegye át vele a házszabályt".
Keleti György elmondta: a zárt ülésen a miniszterelnök átadta a bizottság titkárának a dokumentumokat, de a tanácskozás alatt a
képviselők azok tartalmát nem ismerhették meg.
A szocialista politikus szerint Orbán Viktor rendszeresen kitért a kérdésekre adandó érdemi válasz elől.
Keleti György úgy vélte, hogy az ügyet "továbbra is el akarják tussolni". - A megfigyelésre vonatkozó bejelentés óta nyolc hónap telt el. Ez idő alatt nem jutottak el a vizsgálat végére, és most a
bizottságra akarják áthárítani a felelősséget - mondta Keleti György.
A politikus utalt arra is, hogy ő mint a bizottság alelnöke, a zárt ülés alatt "picit beletekintett a dokumentumokba". - A dokumentumok elég újkeletűek - szögezte le. Hozzátette: első látásra
nem talált közöttük 1997-es keltezésűt.
Miközben az ellenzéki pártok képviselői az újságíróknak nyilatkoztak, Kosztolányi Dénes megkezdte a sajtótájékoztatóját a tanácskozás üléstermében. Itt Keleti György is szót kért volna, ám ekkor Kosztolányi Dénes megkérte az ellenzéki pártok képviselőit, hogy "szíveskedjenek sajtótájékoztatójáról távozni".

Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz választmányának augusztusi nyilvános ülésén robbantotta a bombát. Bejelentette: olyan dokumentumok állnak rendelkezésére, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy az előző kormány idején titkos, törvénysértő adatgyűjtés folyt a Fidesz vezetőiről. Ennek célja eredetileg az lett volna, hogy az akkor még ellenzékben lévő párt választási esélyeit csökkentsék, jelenlegi célja pedig a kormány lejáratása, rágalmazása.
Orbán egy megjegyzésével, miszerint az adatgyűjtés költségeit a polgárok állják, utalt arra, hogy a megfigyelést állami szervek végezték. A mostani ülés után úgy nyilatkozott: „felfogása szerint" közpénzek felhasználásával folyt az adatgyűjtés. „Itt annak a lehetősége vetődött fel, hogy gyakorlattá vált: magánszemélyek vállalkozásaiban végeztek munkát olyanok, akik állami alkalmazásban voltak, és ebben állami eszközöket is felhasználtak", fogalmazott Orbán Viktor.
Orbán augusztusban a választmány előtt felsorolta a megfigyeltek névsorát. Ezen szerepelt többek között:
Áder János, az országgyűlés elnöke, felesége és édesanyja, Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke, édesanyja, édesapja és felesége, Kövér László titkosszolgálati miniszter, édesanyja, felesége és öccse, Orbán Viktor és családtagjai, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szájer József parlamenti frakcióvezető.
Az ellenzéki pártok tiltakoztak a kormányfő kijelentése ellen. Az MSZP elnöksége nyilatkozatot adott ki, melyben közölték: „Példátlan, hogy a politikai célzatú gyanúsítgatás a legmagasabb kormányzati szintre emelkedett." Az MSZP vezetői politikusai azzal vádolták meg Orbán Viktort, hogy ezzel a bejelentésével akarja elterelni a figyelmet a sajtót akkor lekötő Simicska-ügyről. (A miniszterelnök bejelentése egybeesett azzal, amikor a sajtó arról cikkezett, hogy vezető Fidesz-politikusoknak és családtagjaiknak közük van a Kaya Ibrahim és Josip Tot neve által elhíresült cégekhez.)
Kuncze Gábor, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője szerint ha a vádak beigazolódnak, akkor a vétkeseket jogilag felelősségre kell vonni, ha viszont nem, akkor a kormány politikai felelősségét kell felvetni a kérdés kapcsán.
Egy pár nappal a botrány kirobbanása után néhány magyar országos napilaphoz egy ismeretlen férfi, aki a svéd nagykövetség munkatársának adta ki magát, eljuttatta a megfigyelési ügy állítólagos dokumentációját. Az irat címe az volt, hogy Az Orbán Viktor által augusztus 25-én bejelentett megfigyelés teljes anyaga. Az akkori beszámolók szerint az irat nem tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy ki készítette és kinek a megrendelésére a megfigyelést. Ugyanakkor az kiderül a dokumentumból , hogy nemcsak fideszes politikusok voltak a célszemélyek, ahogy azt a miniszterelnök állította, hanem szocialisták, szabaddemokraták és politikai tisztséget nem viselő üzletemberek is.

A parlamentben éles vita alakult ki arról, hogy az ügyet az állandó bizottságok közé tartozó Nemzetbiztonsági Bizottság vagy egy külön vizsgálóbizottság tárgyalja-e. Az SZDSZ és az MSZP az előbbi, a kormánypártok az utóbbi megoldást támogatták. A nemzetbiztonsági bizottság már az ősszel meghallgatásra hívta Orbán Viktort és Kövér László titkosszolgálati minisztert, de Orbán nem ment el, Kövér pedig bár megjelent, nem adott felvilágosítást a bizottságnak.
A parlament hosszas vita után úgy döntött, külön vizsgálóbizottságot alakít. Ezután azonban hónapokon át tartó vita folyt a Fidesz és a Kisgazdapárt között arról, hogy melyikük adja a bizottság elnökét. A Fidesz Kosztolányi Dénest, a kisgazdák Atyánszki Györgyöt kívánták delegálni. Végül Kosztolányi lett az elnök.
A bizottság eddigi ülésein nem derült fény a megfigyelési botrány részleteire. A bizottság személyeskedő hangvételű, a tárgyhoz nem tartozó otromba vitákkal múlatja az idejét. E viták elsősorban Kosztolányi Dénes bizottsági elnök és a szocialista képviselők között zajlanak. Az ellenzéki pártok szerint Kosztolányi alkalmatlan egy bizottsági ülés levezetésére, és egy alkalommal a fideszes Simicskó István is méltatlannak nevezte a bizottság működésének módját.

Ajánló:

A kormányalakítás utáni 100 napos időszak legnagyobb port felkavaró „ügyei" közé tartozott