A szervezett bűnözés elleni törvénycsomagról azután kezdődtek el ismét a tárgyalások, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte azokat a paragrafusokat, amelyeket a Fidesz a szükséges kétharmados támogatottság helyett egyszerű többséggel fogadtatott el.

Miután a Fidesz-Magyar Polgári Párt megnyerte a választásokat, nagy erővel vetették bele magukat a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag megalkotásába, amely a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) számos paragrafusát egyszerre módosította volna.
„A klasszikus büntetőjogi eszközökkel nehéz vagy nem is lehet felvenni a harcot a szervezett bűnözés ellen", nyilatkozta a HVG-nek Dávid Ibolya 1998 novemberében.
A törvények szigorítása azért vált szükségessé, mert Magyarországon ebben az időben szaporodtak el az olajhamisítási ügyek, a robbantásos gyilkosságok, az alvilági leszámolások, a nagyobb pénzügyi visszaélések, valamint a kábítószerkereskedelem is kezdett riasztó méreteket ölteni.
A tervezett módosítások számos kétharmados törvényt is érintettek. Az MSZP és az SZDSZ nem támogatta a törvénycsomagot, de a Fidesz kijelentette, az általa módosítani kívánt paragrafusokat egyszerű többséggel is el lehet fogadtatni; ezt meg is tette.
Göncz Árpád köztársasági elnök tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult, és egyes rendelkezésekkel kapcsolatban előzetes normakontrollt kért. Az Alkotmánybíróság február végén a maffiaellenes törvénycsomag számos paragrafusát formai okokból hatályon kívül helyezte. Kimondták, hogy nem lehet „feles" törvényekkel kétharmados törvényeket módosítani, ahogy azt a Fidesz ez ügyben véghez akarta vinni. A maffiaellenes törvénycsomagról csak hatpárti egyeztetés után lehet szavazni.
A maffiaellenes törvénycsomag néven is ismert, hivatalos nevén a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag egyes részeit már tavaly karácsonykor elfogadta a törvényhozás.
Elfogadták a tanúk hatékonyabb védelméről szóló részt, lehetővé tették, hogy a rendőrök beépülhessenek az alvilágba, illetve azóta elkobozható a bűnözőcsoportok vagyona.
Szigorítani kívánták az idegenrendészeti törvényt is.
A legnagyobb felháborodást a kábítószerrel kapcsolatos paragrafusok tervezett jelentős szigorítása váltotta ki. A javaslat értelmében nemcsak a kábítószer-terjesztőkre, hanem a fogyasztókra is börtönbüntetés várt volna.
A törvénycsomaghoz azóta Pintér Sándor belügyminiszter módosító javaslatot nyújtott be.