A tervek szerint az idősek elhelyezéséről ezentúl az önkormányzatok helyett maguk a szociális intézm

A testület általános vitára alkalmasnak tartotta a szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvényjavaslatot, bár többen aggodalmukat fejezték ki, hogy a tervezett módosítások újabb feladatokat rónak az önkormányzatokra. A szociális intézmények vezetőinek jogkörét növelve többek szerint nőhet a korrupció lehetősége.

"Elsősorban az ellátások szolgáltató jellegét kívánja erősíteni a szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvényjavaslat, szem előtt tartva a gondozás szakmai minőségének javítását is", mondta Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a módosító javaslat általános vitáját bevezető expozéjában.
Elmondta: az előterjesztés annak érdekében változtatja meg a beutalási rend szabályait, hogy a gondozottak minél személyre szabottabb ellátásban részesülhessenek az intézményekben.
A miniszter nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy amikor a családban már nem oldható meg a rászoruló gondozása, akkor ne csak az önkormányzat által kijelölt intézményhez fordulhassanak, hanem megkereshessék a számukra legmegfelelőbbet.
Szerinte az ellátás szakmai szempontjai erősödnek azzal, hogy a javaslat szerint az önkormányzatoktól az intézményvezetőkhöz kerül a beutalás joga. A felvételt követően azonban a vezetőnek az igénylővel megállapodást kell kötnie, amelyben részletesen rögzítik a nyújtandó szolgáltatásokat és a két fél feltételeit.
A módosítás szorgalmazza a lakóotthoni ellátások elterjesztését. Ezzel a túlzsúfolt intézmények munkáját váltanák ki családiasabb körülményekkel, elsősorban a fogyatékosok és a pszichiátriai gondozottak esetében.
A szociális és családügyi miniszter a tervezet lényeges elemének tartotta a települési gondozási központok létrehozását. A kialakítandó ellátási formával elejét vehetnék annak, hogy indokolatlanul szoruljanak emberek intézményi gondozásra.

Az egészségügyi és szociális bizottság előadója, Steinerné Vasvári Éva (Fidesz) közölte: a testület elfogadásra javasolja az előterjesztést.

Az elsőként felszólaló Surján László (Fidesz) üdvözölte, hogy a javaslat semmiféle szűkítést nem tartalmaz az ellátások körét illetően.
A volt népjóléti miniszter egyetértett a közcélú munkavégzés díjazásával, és sürgette az ilyen jellegű munkaalkalmak bővítését. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetésben erre forrást kell biztosítani az önkormányzatok számára. Ugyancsak egyetértését fejezte ki a képviselő a lakóotthonok körének bővítésével kapcsolatban.
Surján László szerint a javaslat "a szociálpolitika új irányait nyitja meg - különösen a hajléktalanok számára – a szociális rehabilitáció lehetőségeinek megteremtésével, melyek révén a segítségre szorulók ismét alkalmassá válhatnak önmaguk ellátására".

Szabó Sándorné (MSZP) szerint a törvényjavaslat újabb kötelezettségeket ró az önkormányzatokra anélkül, hogy a megvalósítás anyagi feltételeit is hozzárendelné.
A képviselő adatvédelmi aggályainak adott hangot a működési nyilvántartások kezelésének szabályaival kapcsolatban, és hiányolta a javaslatból az idősek életfeltételeit javító programot.
Ellentmondásosnak minősítette az intézmények működtetése és a gondozottak által fizetendő térítési díjak szabályozását.
Véleménye szerint pénzügyi átcsoportosításokra lenne szükség az önkormányzatok által fenntartott intézmények javára ahhoz, hogy a kevésbé fizetőképes rászorulók is megfelelő ellátáshoz juthassanak.
A szocialista képviselő üdvözlendőnek tartotta a hajléktalan-ellátás kiszélesítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közmunkával foglalkoztatás során ne hozzák méltánytalan helyzetbe a pszichésen amúgy is sérült embereket.

Kurucsai Csaba (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a normatív források egyre szűkebb mozgásteret biztosítanak a települési önkormányzatok számára. Ebből következik - tette hozzá - hogy a települési önkormányzatok a megyei szociális központokban igyekeznek elhelyezni a tartósan ellátásra szorulókat.
A képviselő arról is beszélt, hogy évről évre nő az időskorúak aránya, és csökken az aktív dolgozóké, ezért a települések a szociális problémákat egyre nehezebben tudják kezelni.
Kurucsai utalt arra, hogy az elmúlt években emelkedett a szociális intézménybe beutaltak körében azoknak az aránya, akik még nem érték el az időskori nyugdíjkorhatárt. A képviselő felmérésekre hivatkozva elmondta, hogy ez az aránynövekedés óhatatlanul is bizonyos feszültségekhez vezet az intézményekben. Ezt a feszültséget fel lehet oldani, ha az adott intézmény vezetője tesz javaslatot az időskori nyugdíjkorhatárt el nem értek esetében, hogy helyes-e elhelyezni őket az általa vezetett intézetben.

Béki Gabriella (SZDSZ) szerint az intézményi ellátás nagyon drága, éppen ezért általánosságban helyes lenne célként kitűzni az otthoni ellátás feltételeinek javítását.
A beutalási rendszer tervezett megváltoztatásával kapcsolatban Béki Gabriella leszögezte: ő nem látja, hogy garanciákkal megfelelő módon körül lenne bástyázva az a módosítás, amely szerint a jövőben a szociális intézmény vezetőjének jogosítványai közé tartozna dönteni a beutalásról.
Béki Gabriella elmondta, hogy az önkormányzatok által fenntartott szociális intézménybe gondozottként bejutni nem könnyű dolog, hosszú a várakozók listája. Véleménye szerint, ha a bejutásról az intézmény vezetője fog egyszemélyben dönteni, akkor ezen a területen erősödni fog a korrupció.
A képviselő pontatlannak minősítette a javaslatban a lakóotthonok meghatározását. Kifogásolta, hogy a lakóotthonba való felvételnél felső korhatárt kíván megállapítani a törvényalkotó.

Koltai Ildikó (Fidesz) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy szükségessé vált a családsegítő szolgálat újraszabályozása, mert az évek során megváltoztak a társadalmi körülmények. A képviselő fontosnak tartotta a gondozási tervek alapos szakmai előkészítését, és a regisztráció bevezetését.
Nincsenek megbízható adatok a hajléktalanokról – hangoztatta Koltai Ildikó. Hozzátette: mindent el kell követni a hajléktalanok társadalomba való visszailleszkedéséért, és biztosítani kell az egyéni és a csoportos esélyeket is.

Hegedűs Mihály (FKGP) az idős emberek nehéz helyzetéről beszélt felszólalásában. Elmondta: jelenleg több mint 150 ezer idős, 80 éven felüli ember ápolásáról kell gondoskodni. Többnyire zsúfoltak a szociális otthonok, 2-3 évet kell várakozni a bejutásra, és ez különösen nehéz helyzetbe hozza a családokat és az önkormányzatokat.
Magasabb normatív támogatásra van szükség az újonnan alapított szociális intézmények esetében - állapította meg a képviselő.

A törvényjavaslat részletes vitájára az Országgyűlés legközelebbi munkahetén kerül sor.

(MTI)

Ajánló:

A javaslat teljes szövege