Önbevallás alapján mérik fel a nemzetiségi hovatartozást

A két év múlva esedékes népszámláláson különleges adatvédelem alá eső kérdéseket is feltesznek majd a biztosok, de a válaszokból semmiféle személyre szóló regisztráció nem készül. Czibulka Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezető-helyettese elmondta: a hazai népszámlálások történetében először a válaszadók és családtagjaik neve sem szerepel majd a felvett adatok között.

A kérdőívek végleges formája még nem alakult ki - erről az egyeztetések még tartanak -, de nagy vonalakban már lehet tudni, hogy a lakosságtól milyen adatokat gyűjtenek be a 2001-es népszámlálás során. A tartalmat a hazai adatigények, a nemzetközi gyakorlat, valamint az ENSZ európai gazdasági bizottságának ajánlásai határozzák meg.
Három nagy kérdéscsoport lesz, ezek a lakásra, a háztartás összetételére, illetve a személyekre vonatkoznak. A személyi adatok felvételénél újdonság lesz az előző népszámlálásokhoz képest, hogy az összeírt nevét nem kérdezik. Czibulka Zoltán, a KSH főosztályvezetője aláhúzta, hogy a megkérdezett nevét eddig soha sem használták fel. A személyekre vonatkozó kérdések az anyakönyvi adatokon túl többek között a válaszadó iskolai végzettségét és a foglalkoztatási helyzetét vizsgálják.
A kérdőíven vélhetően szerepelnek majd különleges adatvédelem alatt álló kérdések is, amelyek az egészségi állapot, esetleg a fogyatékosság témakörét érintik. Ez újdonságnak számít: legutóbb, 1990-ben nem az egész lakosságtól, csak egy reprezentatív mintától vettek fel ilyen adatokat.
A vallási hovatartozást illetően a főosztályvezető hangsúlyozta: az évtized elején - az akkori Szovjetunió kivételével - valamennyi szomszédos országban feltették ezeket a kérdéseket, amelyek egyébként szerepelnek az ENSZ-ajánlásában is. A nemzetiségről és az anyanyelvről évtizedek óta kérdezik a lakosságot a népszámlálásokon.
Új válasz lesz azonban az, amely tisztázza, hogy milyen nemzet kultúrájához és hagyományaihoz kötődik legjobban a megkérdezett.
Czibulka Zoltán véleménye szerint indokolatlan a félelem, hogy valakinek az adatai a népszámlálás nyomán felhasználhatókká válnának. A megkérdezett dönt ugyanis arról, hogy mit válaszol, "igazoló okmányokat" tilos kérni tőle. A válaszadás névtelensége is az adatvédelmet erősíti.
A népszámlálás valószínűleg 2001. január elsején kezdődik, bár a hónapról és a napról még vannak viták. Idén szeptemberben mintegy húszezres mintánál tesztelni fogják a kérdőíveket, hogy jövőre megtörténhessék a népszámlálás gyakorlati előkészítése.

Neumann Ottó

(Magyar Hirlap)