Egy állampolgár neve és lakcíme nettó 25 forintot ér<br/>

Az alkotmányos jogokat tekintve megnyugtatóbb lenne, ha az állampolgárok adatait csak beleegyezésükkel lehetne kereskedelmi célokra használni. A direkt marketing törvény azonban az érdekelt cégek lobbyja nyomán csak a tiltakozás jogát biztosítja - nyilatkozta lapunknak az adatvédelmi biztos, aki tarthatatlannak nevezte, hogy a vállalkozások könnyebben juthatnak adatokhoz, mint a karitatív szervezetek. Idén a központi adatfeldolgozó hivatalnak mintegy 450 millió forint bevételt kell előteremteni az adatok eladásából.

Az adatvédelmi biztos szerint a gazdasági verseny növekedésével nő a személyes adatokkal való visszaélés veszélye. Egyre több panasz érkezik, amely a direkt marketing cégek követhetetlen adatmozgását, nem megfelelő tájékoztatását kifogásolja.
Mint a biztos legfrissebb éves jelentéséből kiderül, Magyarországon a piac önszabályozása még nem elég erős ahhoz, hogy kiszorítsa a jogosulatlan adatfelhasználókat. Az 1995-ben megalkotott, a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvény igen széles felhatalmazást ad az adatok adásvételére - állítja Majtényi, aki szerint mindez az érdekeltek erős lobbyjával magyarázható. Így viszont a polgárok adatainak direkt marketing célú felhasználása körül akadnak problémák - véli az ombudsman.
Hivatal Péter, a 30 tagot számláló Direkt Marketing Egyesület elnöke lapunknak elmondta: egyetért az ombudsman megállapításaival, szervezetük egyebek mellett épp azért jött létre, hogy a jogellenes adatkezelést visszaszorítsa. Nem tartja viszont jónak, hogy Magyarországon nem megengedett a listabróker-tevékenység, pedig adatvédelmi szempontból előnyösebb lenne, ha 6-8 ellenőrizhető cég kapna jogosítványt az adatok forgalmazására.
Az adatvédelmi biztos szerint általában megnyugtatóbb lenne, ha csak az érintett beleegyezésével lenne mód adatai kereskedelmi felhasználására. Ám a jelenlegi törvény szerint a cégek a szereplők hozzájárulása nélkül is használhatnak címlistákat, ha felkínálják az érintetteknek a tiltakozás lehetőségét.
Kóbor Józseftől, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (Könyv) munkatársa elmondta: a tiltást a jegyzőnél, a közigazgatási hivatalnál, illetve a Könyvnél lehet bejelenteni. Eddig alig 7 ezer állampolgár élt ezzel a jogával.
A többi adatot árulja a Könyv. Megtudtuk, 1995-től átlag nettó 25 forintot kell egy-egy adatért az igénylőnek fizetnie. A februártól összevont hivatalra idén 500 millió forint bevételi kötelezettséget rótt a költségvetés. Mivel csak a nyilvántartásukban lévő adatokat tudják áruba bocsátani, bevételeik közel 90 százalékát ebből szerzik.
A karitatív szervezetek viszont csak nehezen tudnak adatokhoz jutni, ugyanis nincs törvény, amely adatkezelésüket szabályozná, sőt kimaradtak az adatvédelmi törvényből is. Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt főtitkára üdvözli Majtényi László javaslatát, miszerint a karitatív szervezetek adatkezelését is törvénynek kellene szabályozni. Mint mondta, már többször felvetették: hosszú távon a jelenlegi feltételekkel nem tudják működtetni keresőszolgálatukat.
Érdeklődésünkre, jogosulatlan adatkezelés miatt tett-e már büntetőfeljelentést, az adatvédelmi biztos elmondta: eddig még csak kilátásba helyezte a lehetőséget. Ugyanakkor a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatalnál tavaly hat esetben indult nyomozás a rendőrség mint az egyik legnagyobb adatkezelő ellen - tudtuk meg Turi András csoportvezető ügyésztől.
Puskás Imre, a Könyv vezetője szintén több visszaélésről tud. Bár minden adatmozgást regisztrálnak, szerinte a jogosulatlan felhasználást, pontosabban a hozzáférési indok valóságát lehetetlen maradéktalanul ellenőrizni.

Dusza Erika

(Magyar Hirlap)