A korábbi tárgyalásokon a magyar delegáció annak adott hangot, hogy a közös üzemeltetéshez nem szükséges újabb duzzasztóművet építeni. A hágai döntés sem kötelezi erre a feleket. Szlovákia ugyanakkor szükségesnek tartotta, hogy az eredeti államközi szerződés szerint, tehát magyarországi duzzasztóművel együtt üzemeltessék az erőműrendszert.
Bartus Gábor, a Dunai Kormánybiztosi Hivatal főtanácsadója szerint továbbra is olyan megoldást keresnek a közös üzemeltetésre, amely a hágai nemzetközi bíróság döntésének megfelelően nem kalkulál a nagymarosi vagy a pilismaróti duzzasztómű felépítésével. Ennek alátámasztására újabb érveket hoznak fel a pénteki tárgyaláson.
A hágai ítélet értelmezésére vonatkozó alapkérdéseken túl a magyar delegáció foglalkozni kíván az egyeztetésen több más témakörrel is. Így a Rajka-Szap közötti Duna-szakasz helyzetével, a szigetközi vízpótlással, vízmegosztással. Tárgyalást javasol a magyar küldöttség a közös üzemeltetés környezeti hatásairól, a sporthajók rajkai közlekedéséről, illetve arról, hogy a dunacsúnyi és a dunakiliti zsilipek irányítói között legyen folyamatos kapcsolat.
(MTI)
Korábban:
Az 1998.decemberében folytatott tárgyaláson a szlovák fél még mindig az 1977-es államközi szerződést tartotta mérvadónak. (1998.12.01.)