A menedzserek 80 százaléka adót csal

A cégek egyharmada, a kisvállalkozóknak pedig fele véli úgy, hogy fejlődésük gátja a jogbiztonság hiánya - ismertette felmérésük eredményét Papanek Gábor, a GKI igazgatója. A romlás folyamatos és a menedzserek 80 százaléka vallotta be, hogy csalja az adót - hangzott el többek között a CIPE tegnapi kerekasztal-megbeszélésén.

Sötét képet vázolt fel a GKI Gazdaságkutató Rt., mely azt vizsgálta, miként érvényesülnek a magyar gazdaságban a tulajdonhoz és a szerződésekhez fűződő jogok. A Center for International Private Enterprise (CIPE) megbízásából készített tanulmány szerint a cégek egyharmada, a kisvállalkozóknak pedig fele vélte úgy, hogy fejlődését gátolja a jogbiztonság hiánya - mondta Papanek Gábor.
A jogsértések egy részét a telekkönyvek és a cégbírósági regiszterek megbízhatatlansága teszi lehetővé. A végrehajtás szabályai még mindig inkább védik az adóst, mint a hitelező érdekeit, s hasonlóan gyenge lábakon áll a befektetővédelem is - állapították meg a kutatók.
A megkérdezettek úgy vélték, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainál szigorúbb szankciókkal kellene sújtani a korrupciót: ha méltatlanná válnak a szolgálatra, bocsássák el őket.
Az európai gyakorlat az, hogy amíg a célországban nem vámkezelték az árut, nem jár a támogatás. Magyarországon viszont gyakori jelenség, hogy az exportőrök fiktív árukivitel után veszik fel az állami támogatást. A közbeszerzésekkel kapcsolatban pedig azt a javaslatot tartalmazza a tanulmány, hogy meghatározott értékhatár felett - akár az USA-ban - kötelező legyen az értékelemzés.
A romlás folyamatos - mondta Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója. A gazdaságot egyre inkább olyan belső normák vezérlik, amelyekhez kevesen férnek hozzá. Példaként az APEH és a tb állásfoglalásait említette. A parlament elé kerülő képviselői indítványok egy részénél nyomon követhető az, hogy melyik lobby érte el akaratának effajta érvényesítését. Különösen a jövedéki termékekkel kapcsolatos javaslatok ilyenek - vetette fel.
Vannak olyan nyugat-európai vállalkozók, akik kifejezetten a jogbizonytalanság miatt jönnek az országba, míg mások éppen ettől riadnak vissza - mondta Csillag György ügyvéd, aki multinacionális társaságoknak is ad jogi tanácsot. A nagy monopóliumok olyan kelet-európai támogatási alapokat hoztak létre, amelyekből a kenőpénzeket fizetik - ezt már Lantos András, a Belügyminisztérium közbeszerzési igazgatóság főigazgatója közölte.
A büntetőjoggal kapcsolatban az a gond, a tulajdonos nevében az állam dönti el azt, hogy a tulajdonos sérelme miatt indít-e büntetőeljárást. Ez a döntés következetlen, így kevésbé a jogsérelem, mint inkább egyéb követelmények állnak az ilyen döntések mögött - jelentette ki Bánáti János ügyvéd.
A megbeszélésen többször szóba került a késedelmes fizetések problémája. A vállalatok 80 százaléka szenvedett ettől, vagy éppen alkalmazza másokkal szemben. Az alacsony törvényes kamat és a hosszú bírósági eljárás kifizetődővé teszi a fizetés megtagadását.

Németh Géza

(Magyar Hirlap)