Hatpárti egyeztetés az önkormányzati törvény módosításáról<br/>

Bizonytalannak érzik helyzetüket a jegyzők, mert - bár kinevezésük határozatlan időre szól - nem ritka, hogy a helyhatósági választások nyomán megváltozott vezetés lecseréli az előző érát szolgáló jegyzőt is. Helyzetüket annál is inkább szeretnék stabilizálni, mert valószínűleg a jövő év elején új szabálysértési törvény lép hatályba, amelynek egyik végrehajtói éppen ők lesznek. Egyelőre azonban még nem tudni, hogy a módosuló önkormányzati törvény miként rendelkezik a jegyzőkről.

A hatpárti egyeztetés után nagy valószínűséggel már az idén módosítja a parlament az önkormányzati törvényt. Egyelőre abban teljes a konszenzus a pártok között, hogy nem a nyilvánosság előtt, hanem egymás között folytatják le az egyeztető vitákat a tervezett módosításokról. Így a Belügyminisztériumból származó információk szerint csak az a biztos, hogy a módosított önkormányzati törvényben a jegyzőkre vonatkozó egyes rendelkezések is módosulnak. Ezt maguk az érintettek is szorgalmazzák.
A Jegyzők Országos Szövetsége szerint tarthatatlan az a helyzet, ami a rendszerváltás óta a munkakörülményeiket jellemzi. Szikora Zsolt elnök úgy véli, hogy nincs elég társadalmi megbecsültsége ennek a szakmának, amely meglehetősen nagy felkészültséget igényel. Szikora szerint a friss diplomás, államigazgatási vagy jogi egyetemet végzettek inkább választják a magánszférát, mint a jóval kevésbé honorált jegyzőséget. Nem ritka az olyan megye, ahol 40 százalékot is eléri a jegyzőhiány.
A szakemberek szerint a nagy fluktuáció egyik oka, hogy a köztisztviselőként alkalmazott jegyzők munkáltatója a képviselő-testület, illetve a polgármesterek. Ebből következően a település vezetésének politikai változásával időnként lecserélik az előző érát szolgáló jegyzőt is. Információnk szerint ez a legutóbbi választások óta 40-50 jegyzőt érintett a 2100-ből.
Bár csakis szakmai okokra hivatkozva mondhatnak fel a határozatlan időre kinevezett jegyzőknek, köztudott, hogy némely új testület új jegyzővel kíván dolgozni, függetlenül attól, hogy a régi szakmai alkalmatlansága bizonyított lenne - jegyezte meg Szikora Zsolt. Mivel a jegyzők állami feladatokat is ellátnak, egyesek szerint a munkáltatói jogok gyakorlásában kompetenciát kellene kapnia az államnak is. Ez akár úgy is elképzelhető, hogy az elbocsátásoknál a közigazgatási hivatalok véleményét is ki kellene kérni - vélte az elnök. A jelenlegi jogszabályok a jegyzők jogállása tekintetében alapvetően nem szorulnak korrigálásra, azonban a közigazgatási változások után felül kell majd vizsgálni a jegyzőkre vonatkozó jogszabályokat - emelte ki Szikora.
A jegyzők szövetsége szeretné elérni, hogy rendszeresen - az állam által megalkotott tematikájú - továbbképzésen vehessenek részt a jegyzők. A köztisztviselők továbbképzésére háromszázmillió forint jut - tudtuk meg a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályáról. Ezt az összeget azonban indokolt növelni, hiszen valószínűleg már az idén elfogadják és jövő év márciustól életbe lép az új szabálysértési törvény, amelynél a másodfokú hatóság rögtön a bíróság lesz. Ezért fontos, hogy az elsőfokú döntéseket felkészült szakemberek hozzák - mondta el Fürcht Pál, a belügyminisztérium főosztályvezetője.

Horváth Margit

(Magyar Hirlap)