Jelentés a Jones-féle ajánlólevél ügyben elvégzett vizsgálatról<br/>

A vizsgálat célkitűzése, hogy tisztázza mi történt és miért. A vizsgálat módszere elsősorban az aláíró képviselőkkel való elbeszélgetés volt, ezt a későbbiekben sajtóban közöltek elemzése egészítette ki.

A vizsgálat megállapításai (a képviselőkkel való megbeszélés alapján)
Jones úr részére ajánlólevél készült, amelyet három államtitkár,
valamint a frakció 29 tagja aláírt. Láyer Józsefnek sem kézjegye, sem neve a Népszava állításával ellentétben nem szerepel az aláírások között.
A képviselőket a három államtitkár iránti bizalom vezette.
Néhányan kétségeiket fejezték ki a levél formája, sőt volt, aki annak tartalma miatt. Többen csak a most második oldalként szereplő aláíró ívet látták. A fejlécre és felvezető szövegre nem mindenki emlékszik.
A képviselők egyhangúan állítják, hogy ebben a témában csak egy alkalommal volt aláírásgyűjtés. Az aláírás legvalószínűbb időpontja:
1999. március 2.
Az aláírók nem tudnak arról, ki fogalmazta a levelet, arról sem, hogy elküldték-e azt a címzetteknek.
A Népszavában közölt példányról - elsősorban az április 30. dátum miatt - egybehangzóan állítják, hogy nem ezt írták alá.
Az április 30. dátum nem lehet hiteles: az egyik aláíró kisgazda képviselő április elejétől kórházban feküdt, hasonlóképpen már kórházban volt Gyuricza Béla is.
Selmeczi később belátta, hogy az ajánlólevél az adott ügyben hiba és kérte, hogy a levelet ne küldjék el. Az aláírt levélről Jones úr egy másolati példányt kapott.
Az aláírásokat Bánki Erik gyűjtötte, aki a levelet Selmeczi Gabriellának adta vissza. Az első lapon szereplők iránti bizalom alapján fel sem merült benne, hogy a levél tervezetét nem egyeztették, illetve nem fogják egyeztetni a külüggyel. Szalai Annamária kijelentette: aláírása csak akkor érvényes, ha az egyeztetés megtörténik.
Az aláírók névsorából fakadó megállapítások és következtetések
Nincs összefüggés az aláírók megyei hovatartozása vagy az általuk betöltött bizottsági helyek között. Az idegenforgalmi bizottság tagjai ugyan - Nógrádi László kivételével - mind aláírtak.
Ennek magyarázata, hogy Bánki Erik - aki az idegenforgalmi bizottság tagja - azokat szólította meg, akikkel közelebbi kapcsolatban volt.
A parlamenti ülésrend szerinti vizsgálat egyértelműen kimutatja, hogy egymás szomszédságában lévő képviselők aláírása szerepel a lapon (melléklet). Az aláírók és az ülésrend egybevetése arra is utal, hogy az aláírásra egy plenáris ülésen került sor.
Az események rekonstrukciója a sajtóban közöltek és a képviselőkkel folytatott megbeszélések alapján.
Március elején az Országgyűlés plenáris ülése alatt egy előre megírt angol nyelvű levelet köröztek, amelynek első oldalán gépelve olvasható volt Gyuricza Béla, Selmeczi Gabriella és Balsay István neve. Harmincegy - a másik példányon harminc - képviselő adta támogató aláírását a levélhez. A képviselők tudták, hogy a levél ajánlja, hogy Jones urat vegyék figyelembe, mint az Egyesült Államok esetleges következő magyarországi nagykövetét.
Selmeczi Gabriella utólagos kérésére a levelet nem küldték el, egy másolatot viszont Jones úr elvitt magával.
Jones úr hivatali főnökei ellenezték az ajánló levelet, és a cég európai igazgatója révén kérték, hogy az ne menjen el a címzettekhez. A címzettek egyébként Texas állam szenátorai voltak.
Erről az USA budapesti nagykövetségén - amint azt a frakció részéről történt érdeklődésre elmondották - a szenátus külügyi bizottságához címzett levél nyilvánosságra kerülése napján tudtak.
Tény, hogy a levelet soha nem küldték el. Bizonyítékok:
- a levélen sehol nincs iktatószám és nincs érkezési bélyegző sem;
- a címzettek irodáiban nem tudnak a levélről;
- előkerült mindkét eredeti példány.
Diplomáciai bonyodalmat el nem küldött levél nem tud okozni, nyilván ezért minősítette Tufo nagykövet úr különösebb jelentőség nélkülinek az ügyet.
A korrupció ellen szóló érvek:
- a képviselők egy percig sem tagadták, hogy egy ajánlólevelet aláírtak;
- a támogató képviselőket nem válogatták, az aláírások a parlamenti ülésrendet tükrözik;
- az érintett cég tiltakozott a levél ellen, elküldését önmaga számára károsnak tartotta;
nem lehet korrupcióra következtetni abból, hogy a levelet jegyző államtitkárok ismerték és becsülték Jones urat, sőt ez az ajánlás minimális feltételének tekinthető;
- Az Orbán kormány hivatali idejében a Lockheed Martin céggel való kormányszintű korábbi intenzív kapcsolatok lényegében megszűntek, hiszen a jelenlegi ciklusban katonai repülőgép-vásárlási tender nem lesz. A cég magyarországi kapcsolatai a rendszerváltás után kezdődtek és a Horn-kormány alatt élénkültek meg, amikor is szerződéskötés történt a cég és a magyar kormány között. Ha a cég tevékenységéhez korrupció fűződik, azt az előző ciklusban kell keresni.
A Népszavában közölt szövegre vonatkozó meggondolások
Az április 30. dátumot viselő szöveget három forrásból ismerjük.
Rendelkezésre áll az újságban közölt másolat
(1), annak a levélnek a másolata, amelyet Szent-Iványi István a külügyi bizottság május 20-i ülésén a bizottság tagjainak kiosztott
(2), továbbá annak a két oldalnak a másolata
(3), amelyet H. Bíró László a külügyi bizottság kérésére küldött meg, a kísérő levélben azt állítva, hogy az újsághoz eljuttatott - számára tehát "eredeti" - példányt küldi. Szent-Iványi elnök úr a kísérő levelet és az "eredetit" másolatban a május 28-i parlamenti futárpostával kiküldte a bizottság tagjainak.
Mindhárom példány a Népszavától származik, mégsem azonosak egymással. Az újságban megjelent levél első oldaláról kitakarták a másik kettőn jól olvasható kézírásos szavakat: Draft. Confidential. A második oldalról kitakarták a levél ide-oda faxolása során rákerült jelzéseket.
Népszava több alkalommal is közöl részleteket a birtokában lévő levélről. Ezek időrendben a következők voltak:

1999. május 19. Az ajánló levél első oldala.
1999. május 20. A második oldal. Látható a fejléc, a dátum, az első oldalra utaló felvezető mondat és az aláírások.
1999. május 21. A "levél tetejének" kinagyított képe. Leolvasható egy faxszám, amely állítólag a Lockheed cégé.

1999. május 25. Mindkét oldal felső részének másolata. A 21-én közölt "levél teteje" a második oldal fejléce. Az első oldal fejlécén kézírással a Draft és Confidential szavak olvashatók. Ezen az oldalon nincs fax-szám és a Parlament épületének képén szokatlanul rövid a kupola feletti csúcs. Ez, továbbá, hogy a kézírásos D betű teteje elvékonyodott, arra utal, hogy továbbra is kitakartak valamit a fejlécből.
A közölt levélrészleteket egymással, illetve a külügyi bizottsághoz eljuttatott anyagokkal összehasonlítva a következő ellentmondások derülnek ki: a
1. A május 19-én közölt levélrészlet fejlécén Biden szenátor úr címzése a fejlécen megjelenő "Fidesz Magyar Polgári Pártot" kifejezés Magyar szavának második "a" betűje, a május 25-én közölt részleten viszont a Polgári szó P betűje alatt kezdődik. A P betű alatti kezdés megfelel a külügyi bizottságnak átadott anyagnak.
2. A május 19-én közölt első lapon nincs ott a kézírás (Draft és Confidential), amelyet a lap május 25-én bemutatott és amely a külügyi bizottságnak küldött példányokon is látható.
3. A külügyi bizottságnak küldött példány első oldalának alján három pont és egy kettes számjegy látható, ez is hiányzik a május 19-én közölt változatból.
4. A második oldal május 19-n közölt változata a fejlécen üres, a 22-én és 25-én ismételten bemutatott változatban egy elmosódott faxszám van. A sor végén a NO. 2504 P. 4 jelzés is olvasható. Ezek szerint a levél első oldala lehet a P. 3-as, de a rendelkezésre álló egyik változaton sincs ilyen jelzés. Hol a fedlap és hol a második oldal?
5. A külügyi bizottságnak küldött anyagon az elmosódott faxszám felett a következő jelzés olvasható: 99 05/05 WED 12:50 FAX +36 1
3720741 Kovács. Barborják Ü. I. és a sor végén a lapszámra utaló 001 jelzés. Ez az első oldalon hiányzik és a publikációkból is kitakarták.
6. A levél második oldalát a lap május 20-án közölte teljes terjedelmében. Ezen a képviselők neve és a kézjegy alatti nyomtatott betűs aláírások láthatók. A közölttel teljesen megegyezik a külügyi bizottságban ugyanezen a napon kiosztott levélmásolat második oldala. Azon a példányon viszont, amelyet H. Bíró László mint a hozzá eljuttatott "eredeti" példányt jelölt meg, Várkonyi András kézjegye alatt a VÁRKONYI szó első betűi olvashatatlanok, a többi változathoz képest át vannak festve.
7. H. Bíró László kísérő levelének részlete: "... a Tisztelt Külügyi Bizottság rendelkezésére bocsátom azt a két levéloldalt, amelyet a Népszava 1999. május 19-én és 20-án publikált. Ez a levél az, amelyet kérésére korábban telefaxon már továbbítottam Önnek. ...a levél fax-fejlécén olvasható magyar ügyvédi iroda nevét adatvédelmi megfontolásból letakartuk, ám mivel e levél időközben számos sajtóorgánumban e fejléccel napvilágot látott, ez ma már okafogyottá vált."
A külügyi bizottságban május 20-án ismertetett levél mindkét oldalán (az oldalszám értelemszerű változásával) a következő faxjelzések láthatók:

Felül: Ado: Telefon: 0000 Maj. 19 1999 09:05AM P02
Alul: '99 05/19 09:12 TX/RX NO. 0439 P02

A kísérő levélhez mellékelt példányon felül csak a 2. oldalon vannak faxjelzések, (ld. a 4. és 5. pontban már leírtakat,) de mindkét oldal alján ott van ugyanaz, mint a május 20-án átküldött levélen: '99 05/19 09:12 TX/RX NO. 0439 P02. Az oldalszámra utaló jelzés a második levéloldalon hiányzik.
A fentiekből következik, hogy a főszerkesztő a külügyi bizottságnak nem a hozzá eljuttatott példányt küldte meg: a bizottságnál látható változat május 19-én faxon érkezett valahová, vagyis nem lehet azonos a 19-én már publikált oldallal.
A lap bizonyos részletek kitakarására különféle magyarázatokat adott. A kézírásos szavak eltüntetésénél arra hivatkoztak, hogy "amíg nem tudjuk, ki, milyen okból és kinek szánva tette a megjegyzést, nem szabad közölni." (A levélbotrány története május 31.) - Ez elfogadhatatlan. A kitakart részt azóta bemutatták, de a fenti kérdések még mindig megválaszolatlanok.
Arra sincs felelet, hogy miért nem egyezik meg egymással az első oldal tetejének május 19-én és 25-én közölt két változata: miért tolták el jobbra Binden szenátor címzését néhány betűvel és miként ferdült el a 19-én közölt változatban a levél feladóira vonatkozó két sor. Ezeknek mindenképp az aláírások után kellett a levélre kerülniük, hiszen előre ki tudta volna, hogy épp 31 képviselő ír alá. Nem tudni, mit jelent és miért hiányzik a publikált levélről a lap alján a "...2". Egy csak a biztos: a Népszava manipulálta a rendelkezésre álló kéziratot.
1999. május 19-én a lap a következő mondattal indította az: "A Fidesz MPP három vezető politikusa Gyuricza Béla, Balsay István, Selmeczi Gabriella, valamint 31 fideszes képviselő, közöttük Bánki Erik, Kosztolányi Dénes, Mádi László, valamint Szalai Annamária, aki a külügyi bizottság tagja, s valamennyien szenátornak nevezik magukat, a diplomáciai berkekben ajánló levélként ismert dokumentumot április 30-án küldték el Washingtonba."
Az előfordulás sorrendjében ebben a mondatban a következők nem felelnek meg a valóságnak:
a. A három államtitkár mellett nem 31, hanem 29 Fidesz képviselő írta alá a levelet.
b. Nem nevezték valamennyien szenátornak magukat, ez a szó nincs megemlítve Gyuricza Béla esetén és Várkonyi Andrásnál sem.
c. Az ajánló levelet az említett politikusok sem április 30-án, sem máskor nem küldték el sehová. Ezt a szerkesztőség is tudta, hiszen látta a Draft és Confidential szavakat, amelyek szerint a kezükben lévő írás kézirat és bizalmas jelzésű.
Összefoglalva: nincs szó diplomáciai bonyodalmat okozó "fideszes levélbotrányról", mert el nem küldött levéllel ilyent kiváltatni nem lehet. Ennek a vádnak a tarthatatlansága után korrupciót kezdtek
emlegetni, amelynek semmiféle alapja, de indoka sincs az ügyben. A korrupciós vád léggömbjének kipukkadása után a nagyköveti posztra áhítozó Jones úr került a középpontba, az eredeti levelek bemutatása után pedig a képviselőket illető vád már a sajtóban sem a korrupció, hanem hogy bíztak egy olyan emberben, aki megváltoztatta az általuk aláírt kéziratot.
A jelen vizsgálat nem tudja megállapítani, hogy a március 5-én keltezett és valószínűleg március 2-án gyűjtött aláírásokkal ellátott levelet ki, mikor és miért változtatta meg. Az bizonyítható, hogy a Népszava manipulálta a levelet, de az nem, hogy a márciusi és az áprilisi változat közötti különbségeket is ők állították volna elő. Tisztázatlan az egyik oldal fejlécén szereplő ügyvédi iroda szerepe, hiányoznak előoldalak és valószínűleg le van takarva a levél első oldalának fejléce.
A Fidesz-frakció hibásnak tartja az ajánlólevél megtervezését és bármiféle beavatkozást egy másik állam szuverén döntésébe. Ezt az érintettek is belátták, a levél elküldésének szándékától elálltak. A tervezet nyilvánosságra kerülése után vállalták a felelősséget és felajánlották lemondásukat, amelyet az esetükben kötelező egyeztetés elmulasztása miatt a miniszterelnök a részletes vizsgálat lezárása előtt már elfogadott. Hasonlóképpen lemondott külügyi bizottsági tagságáról Szalai Annamária is. A vizsgálat során nem került elő olyan tény, amely miatt bármiféle további személyi következmény indokolható lenne.
A frakció a saját belső vizsgálatát lezárta.

OS