Hatpárti egyeztetés előtt az alkotmánybírósági törvény tervezete<br/>

A jelenlegi töredékes, széteső rendezés helyett átfogó, komplex megoldást kínál az Alkotmánybíróság jogkörének és tevékenységének szabályozására az a koncepció, amelyet hatpárti egyeztetés után június végéig a kormány elé terjeszt az Igazságügyi Minisztérium.

Kilencről 12 évre emelnék a bírák megbízatását, s ideiglenes intézkedésként bevezetnék az eleve jogsértőnek látszó törvények felfüggesztését. Az MSZP hajlandó tárgyalni az Alkotmánybíróság működésének módosításáról.
Az Alkotmánybíróság összes fontos feladatát és jogkörét az alaptörvény tartalmazná, a részletkérdésekről pedig az alkotmánybírósági törvény szólna - így rendelkezik az a koncepció, amelyet a kormány tavaly ősszel elfogadott határozata nyomán készített el az Igazságügyi Minisztérium. Mint Hende Csaba államtitkár lapunk kérdésére elmondta, a tárca az elkövetkező napokban hatpárti egyeztetést tart az ügyben, majd június végéig a kormány elé terjeszti a tervezetet.
Az államtitkár szerint a jelenlegi megoldás töredékes, széteső - nem komplex szemléletű: esetleges módon az alaptörvényre az alkotmánybírósági törvényre és a bíróság ügyrendjére bízza e fontos ítélkező tevékenység szabályozását. Ügyrend azonban valójában máig sem létezik.
A koncepciót kidolgozó szakemberek szerint - mint megtudtuk - a legfontosabb rendelkezéseket az alkotmánynak kellene tartalmaznia. Így a bíróság összes hatásköre az alaptörvényben szerepelne.
Az alkotmány rendelkezne a bírák megbízatásának idejéről is, ami a jelenlegi 9 évről 12 évre nőne, s újraválasztásra nem lenne mód. A most hivatalban lévő bírókat azonban sem az újraválasztás tilalma, sem a 12 éves megbízatás lehetősége nem érintené.
Hende Csaba elmondta: az alkotmány szólna a bírók függetlenségéről, elmozdíthatatlanságáról, összeférhetetlenségének szabályairól, s az alaptörvény szabályozná a megbízatás megszűnésének jogcímeit, s a bírósági eljárás alapvető szabályait is.
Így azt, hogy az eljárás megindítása csak indítványra lehetséges, jogorvoslat nincs. Rendelkeznének a soron kívüli tárgyalás feltételeiről is.
Az alkotmánybírósági törvény a fontosabb részletkérdéseket tartalmazná. Köztük azt, hogy az elnök és az elnökhelyettes megbízatása a mostani 3-ról 4 évre növekedne. A főtitkárt feljogosítanák a bírósági eljáráson kívüli egyes ügyintézési tevékenységekre, például a hiánypótlási felhívás kibocsátására.
E törvény szabályozná azt is, hogy ideiglenes intézkedésként felfüggeszthessék az olyan kifogásolt jogszabályok végrehajtását, amelyek alkotmánysértő volta már a tárgyalás előtt is valószínűnek mutatkozik. Ezt a jelenlegi elnök, Németh János a hivatalba lépése óta szorgalmazza.
Végül - az államtitkár közlése szerint - az Alkotmánybíróság teljes ülése elfogadná saját ügyrendjét: ez olyan belső szabályokat tartalmazna, amelyek a kívülállókra sem jogot, sem kötelességet nem állapíthatnának meg.
Gál Zoltán, a parlament alkotmányügyi bizottságának szocialista alelnöke lapunknak reagálva elmondta: bár még nem ismeri a koncepció részleteit, az MSZP természetesen kész a hatpárti egyeztetésre. A szocialisták néhány módosítást mindenképpen szükségesnek tartanának az Alkotmánybíróság működésében: rendelkezni kellene arról, hogy mennyi idő alatt kell egy döntést meghozni, valamint korlátozni és szűrni, ki milyen feltételekkel fordulhat beadvánnyal a testülethez - említette Gál.
Természetesen a Független Kisgazdapárt is részt vesz a hatpárti tárgyalásokon - nyilatkozott lapunknak Pokol Béla. Az alkotmányügyi bizottság elnöke elmondta: alapvetően valamennyi javaslattal egyetért, de két kivétel azért akad.
Az FKGP továbbra is kitart azon javaslata mellett, mely szerint az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben az Országgyűlés egyszerű többséggel választja meg a testület tagjai közül. Ez egy jelentős pozíció, s a hatalmas hatáskör miatt indokolt a döntést a parlament kezébe adni - mondta Pokol Béla.
Annak örül, hogy bekerülne az alaptörvénybe: az Alkotmánybíróság nem bírálhatná fölül az alkotmányt. Azonban azt szeretné az FKGP, ha az alkotmánymódosításokból továbbra is "kitiltanák" a taláros testületet, vagyis nem vizsgálhatnák az eljárás alkotmányosságát - jelentette ki a politikus.

Szakonyi Péter

(Magyar Hirlap)