Az elutasított indítványok az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényben az ellenőrzés alá eső személyi kör jelentős szűkítését, illetve az ellenőrzendő állambiztonsági tevékenységnek a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségen túl más csoportfőnökségekre való kiterjesztésének elmaradását kifogásolták.
Az Alkotmánybíróság, korábbi idevágó határozatára is figyelemmel, kifejti: az átvilágítandó személyi kör meghatározása politikai döntést kíván, az Országgyűlés a kört a korábbinál szűkebben és tágabban is meghatározhatta mind az adatok, mind a személyek tekintetében.
Nem kifogásolható tehát, ha csak a "fontosabb" állások betöltőinek ellenőrzésére, illetve adatainak közzétételére kerül sor.
A törvény a nem publikus kutatásra részben a levéltári törvény általános szabályait kapcsolja be, azaz a védelmi idő után való kutathatóságot, azzal az eltéréssel azonban, hogy ebben a körben az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény egyáltalán nem tartalmaz rendelkezéseket a kutatási tilalom feloldhatóságára.
Az Alkotmánybíróság kifejti, hogy a törvény megkülönböztetést tesz az ügynökök javára a személyes adatok védelménél, és szigorúbb kutatási tilalmat alkalmaz.
A testület álláspontja szerint az ilyen különbségtételnek, illetve korlátozásnak a tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű volta nem ismerhető fel.
Az Alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta és megsemmisítette a törvénynek a Történeti Hivatal alkalmazottai ellenőrzésére vonatkozó szabályait. Nézetük szerint a munkatársak ellenőrzésénél a törvény rendelkezései hiányosak, pusztán ez alapján meg sem lehet állapítani az ellenőrzés célját, és bizonytalan az is, hogy esetükben az ellenőrzés kötelező-e, vagy a hivatal elnökének kérésétől függ, és ekként szabad belátásán alapul.
(MTI)
Ajánló:
A bírók, határozatok