Az Alkotmánybíróság szerint fél testülettel is működőképes a médiakuratórium<br/>

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az elnökség egyoldalú megalakulása alkotmányos szempontból kisebb veszélyt jelent a véleménynyilvánítás szabadságjogára, mint az, ha az elnökség megalakulásának hiányában a közszolgálati médiakuratóriumok egyáltalán nem működnek.

Az Alkotmánybíróság többségi álláspontja szerint két alapvető szabályt kell figyelembevenni a médiakuratórium felállásakor. Az egyik, hogy a kuratóriumnak teljes létszámmal kell működnie, amelyben mind ellenzéki, mind kormánypárti delegáltak is jelen vannak. A másik, és ezt ítélték fontosabb szabálynak, hogy a kuratóriumnak mindenképpen működnie kell, különben a Magyar Televízió működése kerülne veszélybe.
Alkotmányos alapjogokat védő, garanciális szabály sérül, ha a műsorszolgáltatók kuratóriumi elnökségében akár a kormányzati, akár az ellenzéki oldal túlsúlyba kerül és ezáltal meghatározó befolyáshoz jut. A testület nézete szerint azonban kényszerű és elkerülhetetlen alapjogi korlátozás áll fenn, mert az elnökség egyoldalú megalakulása alkotmányos szempontból kisebb veszélyt jelent a véleménynyilvánítás szabadságjogára, mint az, ha az elnökség megalakulásának hiányában a közszolgálati médiakuratóriumok egyáltalán nem működnek. Mindezek alapján a közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jog garantálása kényszerítően megköveteli a közszolgálati műsorszolgáltatók folyamatos és zavartalan működését.
Ugyanakkor a korlátozás nem tekinthető aránytalannak, mert az csak akkor következhet be, ha a különböző oldalon elhelyezkedő parlamenti frakciók egymással való együttműködésében átmenetileg zavar keletkezik. Az egyoldalú megalakulás súlyos jogkövetkezményére ugyanis tipikusan csak akkor kerülhet sor, ha a frakciók az Országgyűlés egyik oldalán önhibájukból nem élnek jelöltállítási jogukkal, illetve nem gyakorolják erre vonatkozó kötelezettségüket. Ez viszont már a parlamenti pártok politikai felelőssége körébe tartozó kérdés és nem a szabályozás alkotmányellenességének a következménye.
A testület álláspontja szerint az Országgyűlés befolyása a kuratóriumi elnökségekre semmilyen vonatkozásban nem növekedett, sőt egyszerűen annál a ténynél fogva csökkent, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezése alapján az elnökségben olyan elnökségi tagok is maradtak, akiknek pártja a parlamentben már nem rendelkezik frakcióval. Ennek folytán csak a pártok befolyása az, amely az elnökségen belül elvileg valóban megnőtt, anélkül azonban, hogy ez a növekedés a kuratóriumok működésére meghatározó befolyást jelentene.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kormánypártiság és az ellenzékiség csak a parlamentben képviselettel rendelkező pártok viszonylatában értelmezhető, vagyis a parlamenten kívüli pártok közjogi értelemben nem tekinthetők sem kormánypártinak, sem ellenzékinek. A kormánypárti-ellenzéki jellegnek ugyanis egyedül csak az az objektív ismérve lehet, hogy egy képviselőcsoport pártja részt vesz-e a kormányban, vagy sem. Tehát az a körülmény, hogy a képviselőcsoporttal már nem rendelkező pártok, így az MDNP és a KDNP jelöltjei is tagjai a médiakuratóriumok elnökségének, önmagában semmilyen tekintetben nem sérti vagy veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjogát.
Az Alkotmánybíróság szerint a pártok befolyásának növekedése a kuratóriumokon belül alkotmányosan csak akkor kifogásolható, ha ez a növekedés a pártokat a kuratóriumokban meghatározó befolyáshoz juttatná. A nem meghatározó erejű puszta befolyás azonban a politikai pártok alkotmányos funkciója gyakorlásának körébe tartozik, így az önmagában nem alkotmányellenes. Az már nem alkotmányossági, hanem a frakciók együttműködésére és politikai felelősségére tartozó kérdés, hogy az Országgyűlés a jelöltek létszámában - az alkotmányos korlátok között - megegyezzen.

"Az Alkotmánybíróság határozata alapján egyértelműnek tűnik, hogy a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségének működése törvényes", mondta Bakó Lajos, az MTV-kuratórium elnöke.
Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető-helyettes szerint a kormánypártok egy "elegáns gesztussal" megtehetnék, hogy visszahívják a KDNP és az MDNP ellensúlyozására megválasztott kurátoraikat. "Várhatóan azonban a médiatestületek bővítésére van nagyobb esély", mondta.
"A korábban általunk jelöltek már nem a mi embereink: úgy nem KDNP-sek, ahogy nem semlegesek", mondta Giczy György, aki megfontolandónak nevezte, hogy a "semlegesnek nyilvánított" kurátorok képviselik-e egyáltalán az őket delegáló pártot.
Pető Iván szabaddemokrata országgyűlési képviselő szerint az Alkotmánybíróság döntéséből egyértelműen kiolvasható, hogy nem működhet a Magyar Televízió négytagú, kormánypárti kuratóriumi elnöksége. A politikus kifejtette: a taláros testület határozata értelmében csak akkor lehetne eltérni a nyolc tag megválasztásától, ha az ellenzéki oldal nem tudna jelölteket állítani, erről azonban szó sincs. "Az Alkotmánybíróság láthatóan elfogadta azt a szabaddemokrata kifogást, hogy a kormányoldal - ellenzékinek nyilvánítva a KDNP-t és az MDNP-t - az őt megilletőnél két taggal többet delegált a Magyar Rádió, a Duna TV és az MTI médiatestületeibe", mondta.

(MTI)

Ajánló:

A teljes szöveg

Korábban:

1999. április 19. hétfő