Nem mindig jobb választás az idösek otthona<br/>

A kedden nyilvánosságra hozott ombudsmani jelentésben hat időseket ápoló intézmény minősítése szerepel. Az eredmények rendkívül vegyes képet festenek a megvizsgált intézményekről.

A Fővárosi Önkormányzat Rózsa utcai Idősek Otthona mindössze három pontban kapott kritikát a jelentésben: a bentlakók nem minden esetben rendelkezhetnek szabadon költőpénzükről, nincs az épületben megfelelően elkülönített orvosi szoba és a padló helyenként hiányos PVC burkolata veszélyezteti az idősek testi épségét. Ez az elmarasztalás csekélynek tekinthető, különösen annak fényében, hogy van olyan vidéki otthon, melynek néhány épületének bezárását kérte az ombudsman, megemlítve, hogy itt a bentlakók alapvető emberi-állampolgárai jogai is sérülnek. Itt, a Pilismaróti Esthajnal Időskorúak Otthonában az is előfordult, hogy nyolcan aludtak egy kétszemélyes szobában, a fürdőszobáig pedig másik épületbe kellett átgyalogolniuk az idős, mozgási zavarokkal küszködő bentlakóknak.
A pilismaróti otthon igazgatója, Szűcs Györgyné szerint ők mindent megtesznek, amit anyagi körülményeik engednek. Véleménye szerint igazságtalanul szigorúak a jogszabályok, és a "szeretet sehol nincs leírva a jelentésben".

A fentiek fényében a Rózsa utcai otthon lakói igazán szerencsésnek mondhatják magukat. Bár az elhelyezés még itt is lehetne jobb, két főnél csak akkor kerülnek többen egy szobába, ha azt kifejezetten kérik. Az, hogy ki kivel kerül egy fedél alá nem a véletlen műve, beköltözés előtt az ápolók felmérik a leendő lakó szokásait, így nem fordulhat elő, hogy az erős dohányos egy szobába kerüljön az antinikotinistával. Sok házasság kötődik a bentlakók között, arra is van lehetőség, hogy az újdonsült férj-feleség összeköltözzön. Mivel válásokra is van példa, olyankor egyszerűen szétköltöznek az egymást elviselni képtelen párok.
1998-ban az otthon 180 millió forintból gazdálkodhatott. Ebből 76 millió jutott a 250 betegre, a többit elvitték a működési költségek, illetve az alkalmazottak bérei. A számolás megkönnyítése végett: egy bentlakóra naponta 833 forint jut. A pilismaróti otthon tavaly 51 millióból gazdálkodhatott, az igazgatónő azonban nem tudta megmondani, hány állandó betegük volt, így nehéz bármiféle összehasonlítást végezni.
Görög Tiborné, az otthon vezetője elmondta, szerinte, mivel az ország minden ilyen jellegű intézménye gyakorlatilag ugyanannyi pénzt kap – gondozottanként központilag meghatározott kvóta jár – nem anyagi okokat kell keresni a nyújtott szolgáltatás hullámzó színvonala mögött.
A budapesti otthonoknak már a kiinduló pozíciója is előnyösebb a vidékieknél, mivel a fővárosban dolgoznak a terület legjobb szakemberei. A Rózsa utcai otthon helyzete még a budapesti otthonok között is szerencsésnek mondható: a vasbeton homlokzat neoklasszikus palotát takar, a társalgóként használt hatalmas termeket bármelyik nagykövetség megirigyelhetné.
A Rózsa utcai otthont kiszolgáló személyzete teszi otthonná. Az ápolók és a vezetők ötletei élvezhetővé teszik a sok esetben nagyon beteg emberek számára az időskort. Minden születésnapot gondosan megünnepelnek, megbeszélik az előző napi Esmeralda-részt, elmennek együtt a piacra, mert ha nem is vásárolnak, azt azért muszáj tudniuk, hogy mi mibe kerül. A szemben lévő képzőművészeti főiskola diákja pedig gyakran választanak modellt az itt lakók közül.

Bede Márton