Egységes lenne a pártok székházjuttatása

A parlamenti pártok vagy megyénként egy-egy székházat használhatnának - a fővárosban esetleg többet -, vagy országosan mintegy harmincat - ez a legvalószínűbb alternatíva - derül ki a pártok ingatlanhasználatát szabályozó elképzelésekből, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalban dolgoznak ki. A Fidesz munkacsoportja a pártfinanszírozás átfogó reformján gondolkodik. Ehhez kétharmados parlamenti többség szükséges.

Egységes lenne a pártok székházjuttatása
1999. augusztus 13., péntek, 00.25

A Miniszterelnöki Hivatal szakértői megkezdték a pártok ingatlanhasználatával kapcsolatos kormányzati elképzelések kidolgozását. A Magyar Hírlap információi szerint a készülő koncepció kiegyenlítené a pártok által birtokolt, illetve ingyenesen használt ingatlanok számát. Úgy tudjuk, a munkába a későbbiekben bevonják a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogászait is, ez azonban a KVI-ből származó értesülésünk szerint még nem történt meg.
A körvonalazódó elképzelések szerint nem zárható ki, hogy a parlamenti pártok vagy megyénként egy-egy székházat használhatnának - a fővárosban esetleg többet -, vagy országosan mintegy harmincat. Felmerült, hogy a nettó négyzetméter-mennyiséget maximálják öt-hatezer körül.
Egy, a lapunk birtokába került kimutatásból kiderül, hogy míg a pártok ingyenes használatába került, illetve általuk bérelt, a KVI kezelésében maradt ingatlanok közül ez év március 23-ai állapot szerint az MSZP-nek 225 jutott (37 453 négyzetméteres nettó alapterülettel), addig például az FKGP esetében ez a szám 26 (2947 nm), a MIÉP-nél 2 (74 nm). A koncepció rögzítené és szigorúan ellenőrizné, hogy az ingatlanokat kizárólag a párt működésével összefüggő célokra használhassák.
A Fidesz dolgozik a pártfinanszírozás reformján is. Úgy tudjuk, a legnagyobb kormánypárt abban gondolkodik, hogy adott esetben emeljék mind a pártok normál éves, mind pedig kampánytámogatását, de egyszersmind szigorúbb elszámoltatást vezetnének be. Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes, az ezzel a kérdéssel foglalkozó munkacsoport vezetője a Magyar Hírlapnak azt mondta: valóban meg kell akadályozni, hogy a pártok a kampányok időszakában pénzügyileg kiszolgáltatottak legyenek. Répássy ugyanakkor kijelentette: még csak az előkészítő munkánál tartanak, s a tisztánlátás érdekében szeretnék megvárni, amíg az alkotmányügyi bizottság erre a célra létrehozott, Rubovszky György vezette albizottsága befejezi tényfeltáró munkáját. Rubovszky néhány napja lapunknak azt mondta, önbevallásra kérik a pártokat, s remélhető, hogy a tények összegzését az év végéig befejezik. Répássy Róbert úgy látja, a kisgazdák és az SZDSZ-es Bauer Tamás önálló indítványai csak részleges reformot jelentenének, a Fidesz pedig átfogóra törekszik.
Bánk Attila, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője kérdésünkre elmondta: az általa e tárgyban kezdeményezett, július közepi hatpárti egyeztetés értelmében augusztus 15-éig várják a pártok javaslatait arról, mit vegyenek fel a konzultációsorozat témái közé. Bánk úgy látja, hogy december 31-éig megegyezésre kell jutni, mivel a tapasztalatok szerint a ciklus második felében ilyen kérdésekhez már nincs értelme hozzányúlni. "Ha ez nem történik meg, a kérdést levesszük a napirendről" - fogalmazott a politikus. Bernáth Varga Balázs azonban úgy nyilatkozott: noha a közösen megállapított határidő néhány nap múlva lejár, mindeddig egyetlen visszajelzést sem kapott. Kijelentette: ezek után nem tudja, mikor folytatódhatnak az egyeztetések. Egyelőre saját önálló indítványa további sorsára kíváncsi, amely lényegében "a fegyelmezett számviteli rend" kialakítását szolgálná. Bernáth Varga nem támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek értelmében a pártok nagyobb költségvetési támogatást igényelnének.
Bauer Tamás (SZDSZ) úgy véli: ketté kell választani a pártfinanszírozás és a pártingatlanok ügyét. A képviselő lapunknak elmondta: reformokra a pártfinanszírozás területén van szükség. Bauer javaslata szerint meg kell szüntetni a feketefinanszírozás melegágyául szolgáló adományok elfogadását, ezzel párhuzamosan pedig szükség lenne az állami támogatás emelésére. Az évenkénti finanszírozás biztosítható a mostani keretekből, viszont a kampányfinanszírozást újra kell gondolni - tette hozzá. A pártoknak járó ingatlanjuttatásról szólva Bauer közölte: a szabályozás szerinte egyszeri aktus volt, a rendszerváltáshoz kapcsolódott, ezért függetlenül attól, hogy tökéletes vagy sem, lezártnak tekinthető. Így a pártoknak nincs jogcímük további ingatlanok igénylésére, éppen ezért az MDF egyik utópártjaként a MIÉP-nek sincs jogalapja ingatlanjuttatásra - tette hozzá Bauer. Egyébként a jogszabályok szerint a nyolcvanas évek végén alakult pártok az MSZMP vagyonából kaptak ingatlanokat, ezzel szemben a most fellépő igények csakis az állami vagyonkeret terhére lennének kielégíthetők. Puch László (MSZP) korábban lapunknak azt nyilatkozta: a rendszerváltáskor született szabályozás alapján állnak.
A MIÉP elfogadja Bernáth Varga Balázs javaslatát, ám csak akkor megy el a következő tárgyalásra, ha azon napirendi pontként szerepel székházhoz juttatása - jelentette ki Balczó Zoltán. A képviselő pártja számára elfogadhatatlannak tartaná olyan kérdések megvitatását, amelyekből kimarad a MIÉP. A politikus szerint pártjának nem a tulajdonhoz jutás, hanem a működési feltételek megteremtése a célja. Ha a hatpárti egyeztetésen viszont kizárólag a kisgazdapárt javaslata kerülne napirendre, fölösleges az eseti bizottság felállítását - véli Balczó.

Gazda Albert, Varga Gergely