Önkéntessé válhat a bevonulás

A ténylegesen hadra fogható fiataloknak csak töredékét tudja behívni a Magyar Honvédség, ezért a kormány által elrendelt stratégiai felülvizsgálatnak arra is választ kell adnia, hogy önkéntessé válik-e a bevonulás.

Több megoldás lehetséges, elképzelhető a pénzzel való megváltás és a sorsolás bevezetése is. Ma és holnap a tavalyihoz hasonlóan mintegy 7 ezer 500 fiatal vonul be a hadsereg kiképzőközpontjaiba. Egy tegnapi egyeztetésen kiderült, hogy nem élvez hatpárti támogatást az a kormányötlet, miszerint a polgári szolgálatosokat kötelezően beoszthassák a tűzoltósághoz vagy a polgári védelemhez.

A jelenlegi létszám és a kilenc hónapos sorkatonai szolgálati idő mellett a Magyar Honvédség nem képes behívni valamennyi hadra fogható fiatalt. Mintegy százezer alkalmasnak minősített sorkötelezett vár a behívójára, a számuk pedig folyamatosan nő, a hadsereg ugyanis a sorozáson évente megjelenő kilencvenezer fiatalnak csupán harmadára tart igényt. Hiába minősítenek minden harmadik fiatalt ideiglenesen vagy véglegesen alkalmatlannak, a be nem hívottak száma valószínűleg tovább nő majd.
Ennek oka, hogy a kilenc hónapos kiképzés bevezetése miatt - amely nem elegendő a komolyabb feladatokra való felkészítésre - a fontosabb szolgálatokban fokozatosan szerződésesekkel váltják fel a sorkatonákat, és a kormányhatározat alapján megkezdett stratégiai felülvizsgálat is csökkenteni kívánja a hadsereg létszámát.
Fodor Lajos vezérkari főnök lapunk kérdésére megerősítette, a probléma megoldására megkezdődött az alternatívák kidolgozása. Végleges választ azonban csak azután tudnak adni, ha befejeződik a kormány által elrendelt stratégiai felülvizsgálat, és kiderül: milyen létszámú hadseregre lesz szükség a jövőben. Ettől függ, mennyi sorkatonára tart igényt a hadsereg a következő években, illetve azt is vizsgálja, csökken-e a sorkatonai szolgálati idő.
Felgyorsítaná a behívásokat, ha a kormányprogramban foglaltaknak megfelelően az újoncok csak hat hónapra öltöznének egyenruhába, így a jelenleginél több sorkatonára lenne szükség. Úgy tudjuk, a honvédségi szakértők körében lehetséges megoldásként felmerült az is, önkéntessé váljon a bevonulás, amely pénzzel lenne kiváltható, vagy - mint Dániában - jelentős kedvezményeket kapnának, akik mégis letöltenék szolgálati idejüket. A hadkötelezettséget érintő változtatások alkotmánymódosítást igényelnek.
Az SZDSZ szerint alkotmányos aggályokat vet fel, ha a hadsereg létszámát olyan mértékben csökkentik, hogy a sorozásra alkalmas fiatalok száma meghaladja a hadsereg felvevőképességét. Fodor Gábor úgy véli, jogosan merül fel a kérdés: mi alapján választják ki azokat, akik végül ténylegesen elkezdik a kötelező katonai szolgálatot. A szabad demokraták álláspontja szerint adva van több tízezer kifogástalan egészségi állapotban levő fiatal, aki nem kívánja a maga számára a katonaságot, ám a törvényes kötelességének engedelmeskedve, mégis megjelenik a sorozáson, illetve adva vannak a sorozóbizottságok, ahol a tisztek valamilyen, eddig ismeretlen szempontok alapján döntik majd el, kik foglalhatják el a laktanyák férőhelyeit. Fodor hallott arról, hogy sorsolással döntenek majd, de ez szerinte nehezen elképzelhető megoldás egy NATO-tagország esetében.
Fodor szerint ez alapjaiban sértené az esélyegyenlőség elvét, s ez esetben az SZDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul.
A másik megoldás az önkényes válogatás, ez azonban szintén emberi jogokat sértő verzió. Fodor tehát azt javasolja, az illetékesek kezdjék meg végre az önkéntességen alapuló, professzionális hadsereg kialakítását.
A honvédelmi miniszter hétvégi nyilatkozatában a következő évtized második felében nevezte megvalósíthatónak a hivatásos hadsereg bevezetését.
Juhász Ferenc szocialista képviselő véleménye szerint vagy valamiféle megváltást - akár adót - kellene bevezetni azoknál, akiket nem hívnak be, vagy csökkenteni kellene a sorkatonai szolgálati időt, amint az a kormányprogramban is benne van.
Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottság elnöke szerint az ellenzék "a levegőbe beszél", hiszen a honvédség reformját előkészítő munkabizottságnak, amelyben hat tábornok és négy civil alkalmazott dolgozik, szeptember 30-ára kell elkészítenie tervezetét. Lányi azt mondta: a létszámcsökkentés eldöntött tény.
Halmai Gábor úgy látja, az esélyegyenlőséget mindenképpen meg kell őrizni. Ugyanakkor az alkotmányjogász elismeri a honvédségnek azt a jogát, hogy annyi fiatalt hívjanak be katonának, amennyire szükségük van. Azt az elképzelést, hogy a be nem vonulók "kivásárolják szabadságukat", nem tartja szerencsésnek, mert a jómódúak ezáltal még jobb, a szegények pedig még rosszabb helyzetbe kerülnének. Ugyanakkor a sorsolás elfogadható lenne, ha annak szabályait objektív szempontok szerint határoznák meg.

7500 új katona

A ma és holnap bevonuló 7500 katona alapkiképzése október 1-jéig tart, majd e hónap végén a hadsereg különböző alakulataihoz kerülnek át. A bevonulók 82 százaléka mindenféle korlátozás nélkül alkalmas a sorkatonai szolgálatra. A kiskatonák 75 százaléka szakmunkás vagy középiskolai, 19 százalékuk általános iskolai, 6 százalékuk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Sikertelen egyeztetés a polgári szolgálatról

Eredménytelenül zárult a polgári szolgálatosokról szóló törvény tervezett módosításáról összehívott hatpárti találkozó tegnap, miután az MSZP nem fogadta el azt az elképzelést, hogy a lelkiismereti okok miatt a fegyveres szolgálatot megtagadókat beleegyezésük nélkül a tűzoltósághoz vagy a polgári védelemhez osszák be. A változtatás kétharmados többséget igényel.
A Szociális és Családügyi Minisztériumban tartott egyeztetésen a honvédelmi tárca képviselője az elmúlt hónapok egymást érő természeti katasztrófáival indokolta a módosítást. A védelmi minisztérium érvelése szerint mindenkire vonatkozik a polgári védelmi kötelezettség, ennek pedig - a fegyveres szolgálattól eltérően - nincs alternatívája.
Juhász Ferenc, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte azt az elképzelést, amely lehetőséget teremtene, hogy a katonasághoz hasonlóan szigorú hierarchiájú szervezetbe osszák be, akár akaratuk ellenére, a polgári szolgálatosokat. Kompromisszumként azt javasolták, hogy mindenképpen hagyják meg az érintettek belegyezési jogát.
Csapody Tamás, az Alba Kör szakértője szerint a tervezett módosítás a polgári szolgálat tízéves hagyományával és a nyugati szokásokkal is szöges ellentétben áll. Csapody szerint ehelyett a polgári szolgálat időtartamával kellene foglalkozni, amelyet nem szabályoz pontosan a jelenlegi törvény. Mint mondta, a jelenlegi 15 hónap sok, nemzetközi összehasonlításban ugyanis a sorkatonai szolgálatnál egyharmaddal hosszabb az ilyen jellegű kötelezettség. Nálunk ilyen számítások szerint 12 hónap lehetne a maximum. A polgári szolgálat népszerűsége egyébként nő hazánkban, idén már 3700-an döntöttek úgy, hogy a laktanyán kívül teljesítik kötelezettségüket.

Haszán Zoltán, Gréczy Zsolt

(Magyar Hirlap)