Előzmények <br/>

A sztrájkveszély története nyolc hónappal korábbra nyúlik vissza. A szakszervezet januári sztrájkját azért hirdette meg, hogy a részvénytársaság másik két reprezentatív szakszervezete által aláírt bérmegállapodáshoz képest magasabb béremelést érjen el.
A sztrájk jogosságát vitatva a MÁV Rt. bírósághoz fordult. A bíróság első és másodfokon a részvénytársaságnak adott igazat, a felülvizsgálati kérelmet követően viszont a Legfelsőbb Bíróság a VDSZSZ javára döntött. Kimondta a sztrájk jogszerűségét, mivel a társaságnál nincs érvényes kollektív szerződéses bérmegállapodás.

A Legfelsőbb Bíróság júniusi döntését követően a VDSZSZ újabb tárgyalásokat javasolt a MÁV-nak. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács júliusi, majd augusztusi ülésén a VDSZSZ indítványozta a kollektív szerződéses bérmegállapodás előkészítését, de a másik két reprezentatív szakszervezet, illetve a munkáltató azt nem tartotta indokoltnak. Ezt követően fogalmazta meg követeléseit és hirdette meg augusztus 26-ra a sztrájkot a VDSZSZ. A sztrájkfelhívás szerint valamennyi, a bértarifa hatálya alá tartozó munkavállalónak január 1-ig visszamenően 17,96 százalékos alapbér-emelést követeltek. Továbbá azt, hogy ezek a dolgozók részesüljenek július 1-től a 4 százalékos teljesítmény- és balesetmentességi jutalomból.

Követelésük volt az is, hogy a társaság vállaljon garanciát a decemberben esedékes 1,5 százalékos teljesítményjutalom kifizetésére. A kétoldalú tárgyalások eredménytelensége miatt munkaügyi közvetítőcsoportot kértek fel a kölcsönös kompromisszumkeresés érdekében. A közvetítőcsoport külön-külön többször is tárgyalt a szakszervezet, illetve a MÁV Rt. delegációjával, majd háromoldalú találkozókra került sor. A szakszervezet a sztrájkfelhívásban megfogalmazott követeléseit jelentősen csökkentette.

A MÁV Rt. ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vasúttársaság eddig is erején felül, a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan emelte a béreket. A végső kompromisszum értelmében a VDSZSZ tudomásul veszi, hogy 1999-ben a vasutas bérek további emelésére nincs lehetőség az első félévben bekövetkezett, a gazdaságot súlyosan érintő negatív külső körülmények miatt. A MÁV ugyanakkor a 2000. évre vonatkozó bérajánlatában javaslatot tesz azon munkavállalók bérpozíciójának kiegyenlítésére, akiknél a bérnövekedés üteme az idén elmaradt az átlagtól.

A MÁV és a VDSZSZ azt is rögzítette, hogy erőfeszítéseket tesznek a munkaügyi kapcsolatok normalizálására. Mindkét fél felhívást tett közzé, kérve, hogy a munkáltatók, illetve a munkavállalók ennek megfelelően járjanak el.

(MTI)