Eltűnt cégek nyomában

1998. augusztus 8.
A Népszabadságban cikk jelent meg "A Ficótól a Mahirig és vissza - Josip Tot semmit sem tud magyarországi vállalkozásairól" címen. Az írás a Fidesz gazdasági társaságáról, a Ficóról, valamint az APEH akkor még leendő elnöke, Simicska Lajos által a választásokig vezetett Mahirról és a párt környezetében dolgozó személyek által működtetett gazdasági társaságokról szól. A szereplők a következők: Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. új elnök-vezérigazgatója, valamint felesége, Horváth Katalin, Kövér Szilárd (a titkosszolgálati miniszter testvére), Stumpf János (a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter testvére), Simicskáné Pusztai Zsuzsanna (Simicska Lajos felesége), valamint Varga Tamás, a Fidesz első gazdasági vezetője (aki ellen a cikk megjelenése idején több büntetőeljárás folyt), a szintén bűncselekménnyel gyanúsított Tóth Béla, a Fidesz egykori médiamenedzsere, a Mahir egykori első elnöke.
Ekkor lát napvilágot, hogy két ilyen gazdasági társaság tulajdonosa Josip Tot horvát állampolgár lett, akinek ellopott útlevelével alighanem visszaéltek.
Egy másik, az APEH-nek is adós és fantomizálódott gazdasági társaság - amelyet szintén e kör személyiségei alapítottak - pedig a török állampolgárságú Kaya Ibrahim tulajdonába került.

1998. augusztus 10.
A Népszabadság "Eltűnt útlevél, eltűnt cégek" címen tovább foglalkozik a Fideszhez közeli személyek által korábban működtetett és Josip Tot, valamint Kaya Ibrahim ügyvezetőknek eladott, s így eltűnt cégekkel.

1998. augusztus 13.
A Fővárosi Főügyészség megkezdi a cikkekben felsorolt, Fideszhez közel álló vállalkozók érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok cégbírósági adatainak tanulmányozását.
A Népszabadság folytatja cikksorozatát: legkevesebb hét olyan cégről számol be, amely Fidesz-közeli tulajdonosaitól egyetlen napon Kaya Ibrahimhoz került Schlecht Csabán, a Mahir Rt. alkalmazottján keresztül.

1998. augusztus 14.
Simicska Lajost a szabadságon lévő Járai Zsigmond pénzügyminiszter faxon kinevezi az APEH elnökévé.
Az ellenzéki pártok tiltakoznak Simicska kinevezése ellen.

1998. augusztus 15.
A Magyar Rádió 16 Óra című műsorában egy adótanácsadó azt nyilatkozza: a cégek általában akkor válnak fantommá, ha adósságot halmoznak fel, amelyektől meg kívánnak szabadulni.

1998. augusztus 18.
Egyes források szerint Simicska Lajos letiltotta a főosztályok hozzáférését az APEH belső adatbázisához. Járai Zsigmond pénzügyminiszter azt nyilatkozta: tőle senki nem kért és nem kapott ehhez szükséges engedélyt.
Az APEH-ben hírzárlatot rendelnek el.

1998. augusztus 30.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendel el ismeretlen tettes ellen. Elsősorban azt vizsgálják, ki használta föl Josip Tot elveszett útlevelét a Fidesz-közeli cégek megvásárlásakor 1997. szeptember 17-én.

1998. október 14.
A Magyar Hírlap hírül adja: a rendőrség összevonja a nyomozást Kaya Ibrahim és Josip Tot ügyében.

1999. január 27.
A Magyar Hírlap információi szerint a rendőrség az APEH-től bekérte a Kaya Ibrahim és Josip Tot eltűnt, illetőleg ellopott útlevelének segítségével megvásárolt Fidesz-közeli cégek iratait korábbi gazdálkodásuk ellenőrzése céljából. A nyomozóhatóságok szerint két, idegen akcentussal beszélő férfi követte el a bűncselekményt, akikről már személyleírással is rendelkeznek.

1999. február 4.
A Magyar Hírlap megírja: 53 millió forintos tb-tartozást hagyott hátra az egyik, Kaya Ibrahim tulajdonába került cég, a Centum Kft. (Alapításában Századvég Kft. néven részt vett Simicska Lajos, Orbán Viktor, Kövér László és Stumpf István is.) A cég iratai előző napon érkeztek át az APEH-be, minekutána a tb-tartozások behajtása is a hatóság feladatkörébe került az új kormány döntése értelmében.

1999. február 5.
A Kaya Ibrahimnál fantomizálódott Századvég Kft. jogutódjának, a Centum Kft.-nek 28 millió forint a jelenlegi adótartozása - írja a Népszabadság. Az APEH nyilvántartásában Centrum Kft. néven és nem létező székhellyel szerepel.

1999. március 2.
Az APEH cáfolja a BRFK szóvivőjének a Magyar Hírlapban előző nap megjelent nyilatkozatát, miszerint még nem kapták meg a nyomozó hatóságok az ál-Kaya Ibrahimnak és ál-Josip Totnak eladott cégek papírjait. Az adóhatóság közleménye szerint a hiánytalan adatátadásra hetekkel korábban sor került.

1999. március 3.
Az APEH megküldi a nyomozóhatóságoknak a Kaya Ibrahimnak és Josip Totnak eladott cégek papírjait.

1999. augusztus. 16.
Németországi hatóságoknál vannak a Legfőbb Ügyészség Kaya Ibrahimnak szánt kérdései, melyeket tanúkihallgatásán az ottani hatóságok fognak a török állampolgárságú vendégmunkásnak föltenni.
A könyvvizsgálók még dolgoznak a tucatnyi fantomizálódott cég nyomozásba bevont iratain - nyilatkozza lapunknak Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője.

(Magyar Hirlap)