Orbán államosítaná a csődbe jutott önkormányzati kórházakat

A szállítói tartozások tavaly ugyancsak állami kórházakban, MÁV-intézményekben nőttek a legnagyobb mértékben, 315,6 százalékkal. Az adóssághelyzet kialakulásának okai között a tárca összegzése számos külső és belső körülményt felsorol, melyek közül csupán az egyik a tulajdonos attitűdje, lehetőségei.

Ez a véleménye a Magyar Kórházszövetség elnökének is. Varga Ferenc szerint ahogy a privatizáció, úgy a tulajdonváltás sem oldja meg a kórházak gazdasági gondjait. Az intézmények nem azért kerülnek nehéz anyagi helyzetbe, mert nem jut pénz a fenntartásukra. Az épületek állapotát, a műszerezettséget kétségkívül ez határozza meg, ám e tekintetben az állami intézményekben sem jobb a helyzet, mint az önkormányzatiakban. A csődhelyzetek azonban nem erre, hanem a működtetésre fordítható pénz elégtelenségére vezethetők vissza. Ezt igazolja, hogy olyan nagy állami intézmények is kritikus helyzetbe kerültek az utóbbi időben, mint például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. A kórházak egy jelentős részében ugyanis az egészségbiztosítótól kapott bevételek nem fedezik a kiadásokat, s hogy mégis működni tudjanak, a béreken spórolnak vagy nem fizetnek szállítóiknak. Varga Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy még Orbán Viktor is elismerte: az olyan nagy rendszerek reformja, mint amilyen az egészségügy, nem megtakarítást, hanem leginkább nagyon sok kiadást jelent. Vagyis jelentős invesztíció nélkül önmagában a tulajdonváltás az egészségügyben sem jelent gyógyírt.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a 19 kórházat tulajdonló Fővárosi Önkormányzat főpolgármester-helyettese is. Szolnoki Andrea ugyan kifejezetten jó ötletnek tartja, hogy állami kézbe kerüljenek az önkormányzati egészségügyi intézmények, hiszen ezzel nem kis gondtól szabadulnának a helyhatóságok. Csupán ettől azonban szerinte sem javulna a kórházak helyzete. Az egészségügy 100-150 milliárd forintos forráshiánnyal küzd, ha ezt a pénzt nem teszik a rendszerbe, hiába minden változtatás. A tulajdonváltással Szolnoki szerint vélhetően fenntartásra sem jutna több pénz, a főváros például évente 1,5 milliárd forintot fordít fejlesztésre, beruházásra saját intézményeiben, ami jóval meghaladja az állam saját intézményeinek fenntartására fordított összeget.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) becslése szerint csak az önkormányzati tulajdonban lévő kórházépületek generális rendbetételére legalább 35 milliárd forintra lenne szükség. Dióssy László, a szövetség elnöke szerint nem a tulajdonviszonyokon, hanem az önkormányzatok pénzügyi kondícióin kellene változtatni. A helyhatóságoknak jelenleg még az épületek állagmegóvására, karbantartására sincs pénzük, az tehát, hogy a kórházak állapota ilyen, nem a jó szándékon, hanem a körülményeken múlik.
Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövetségének elnöke elmondta: ahhoz, hogy a kórházak állami kézbe kerüljenek, elsősorban az önkormányzati törvényt kellene módosítani. Annyi azonban bizonyos: miután várhatóan további bevételektől esnek el jövőre az önkormányzatok, felvetődik, megfelelő forrás nélkül valóban a városoknak kell-e fenntartaniuk a kórházakat.
Cegléden, Győrben, Sopronban nincs csődközeli helyzetben a kórház. Dunaújvárosban azonban 500 milliós adóssággal küszködik az egészségügyi intézmény. A város polgármestere, Kálmán András elmondta: az adósságkezeléssel eleinte jól haladtak, de a finanszírozásban idén bekövetkezett változások miatt a kórház több tízmillió forinttól esett el. Ezzel együtt valószínűleg mégis rendezni tudják a helyzetet, s nem kell átadni az államnak a kórházat. A polgármester szerint az azonban elfogadhatatlan, hogy a finanszírozási rendszer bizonytalan, s a változások mindig az önkormányzatok kárára válnak.
Baranya megye is küzd egészségügyi intézményének adósságával. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: 112 millió forintos adósságállománya van a kórháznak, s ezt szeretnék az év végére 26-30 millió forintra lefaragni. Azonban a működőképesség fenntartása így is csak jelentős "véráldozatok" árán valósítható meg. A finanszírozási rendszer csak nehezíti a problémák megoldását -Ęvélekedett. Az elnök még nem tudott válaszolni arra, hogy átadnák-e a kórházat, mint mondta, erről a közgyűlésnek kellene dönteni.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közgyűlés alelnökének tudomása szerint nincs olyan megyei fenntartású intézmény, amelyet át kellene adni az államnak. Répássy Róbert szerint a kórházak vezetésének kell megfontolnia, hogy szükséges-e az "államosítás". Ha indokolt, a közgyűlés foglalkozik a kérdéssel.

Haiman Éva , Nagy Szilvia

(Magyar Hirlap)