Állami kórházak közös fedél alatt

Egyetlen központi állami intézményként működik a tíz országos egészségügyi intézet és a hat állami gyógyintézet a jövő esztendőtől. A tárca tervei szerint egyik intézményt sem zárják be, de például megszűnnek a főigazgatói posztok - értesült a Magyar Hírlap. Az Egészségügyi Minisztérium az érintettekkel még nem egyeztetett, a megkérdezett intézetvezetők elsősorban gazdasági önállóságukat féltik, és attól tartanak, a mintegy húszezer dolgozó közül sokan utcára kerülhetnek.

Az Egészségügyi Minisztérium tervei szerint januártól átalakul az országos intézeti hálózat. A tárca a 16 egészségügyi intézmény egyikét sem kívánja megszüntetni, a belső szervezeti átalakításokra azonban megteszi az előkészítő lépéseket - nyilatkozta a lapnak Gógl Árpád.

Az egészségügyi miniszter elmondta: az országos intézeteknek az '50-es évek óta kitüntetett szerepük volt az egészségügy irányításában, a szakmai koordinációban és a szakképzésben. Ez utóbbi funkciójuk azonban az univerzitások létrejöttével megszűnik, a 34 egészségügyi alapszakma képzési irányítását januártól a négy orvosegyetemen, a pécsin, a debrecenin, a szegedin és a budapestin úgynevezett koordináló tanszékek veszik át. A szakmai irányítást viszont már a szakmai kollégiumok bevonásával látják el az országos intézetek, vagyis eddigi formájukban funkciótlanná válnak. Döntően ugyanis a jövőben csak gyógyító tevékenységgel foglalkoznak - mondta a miniszter.

Mindezek miatt a tárca úgy határozott, közös irányítás alá vonja az országos intézeteket, és az így létrejövő központi egészségügyi intézményrendszerbe integrálja a vidéki állami gyógyintézményeket is.

Gógl Árpád közölte: egyelőre nem tisztázott, közhasznú társasági vagy egyéb formában működtetik-e a jövőben a 16 intézményt. A kórházak így valószínűleg elveszítik gazdasági önállóságukat, a tervek szerint megszűnnek a jelenlegi főigazgatói munkakörök, helyben csak a szakmai munkát irányítják az intézményvezetők. Gógl tudatta: az átszervezéseket kormány-, illetve miniszteri rendeletekkel oldják meg. Ezek előkészítése már elkezdődött a tárcánál.

A Magyar Hírlapnak nyilatkozó országos intézetvezetők eddig semmilyen értesítést sem kaptak a tervezett intézkedésről.
Az összevonás sok szempontból nehezen elképzelhető - mondta az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Kásler Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy csak a budapesti országos intézetek több mint 14 milliárd forintból gazdálkodnak, csaknem 4500 ágyon gyógyítanak betegeket, ami meghaladja a két budapesti orvosegyetem ágyszámát. Ugyanakkor a két orvosegyetemnek sokkal több pénz jut, ennek ellenére deficitesek. Ezek integrációja is hosszú hónapok előkészítése után történhetett csak meg.

Egy magát megnevezni nem kívánó intézetigazgató szerint a gazdasági összevonás nyomán nyilván felülvizsgálják majd a beruházásokat és szerződéseket. Ha pedig ezek szerződésbontáshoz vezetnek, az nemcsak egzisztenciákat veszélyeztethet, de a szállító cégek is tervezett bevételektől eshetnek el, ezért mindenképpen alapos előkészítésre lenne szükség.
Óvatosságra intett azért is, mert - mint mondta - az országos intézetekben csaknem húszezren dolgoznak, az átszervezéseknek pedig az eddigi tapasztalatok szerint munkahelyek is áldozatul esnek.

Az összevonásnak a Mátraházi Állami Gyógyintézet főigazgatója szerint csakakkor van értelme, ha anyagi előnyökkel jár. Kósa Erzsébet a lapnak nyilatkozva azonban kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egymástól földrajzilag távol eső intézményeket zökkenőmentesen lehet irányítani egy centrumból.

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója, Ajkay Zoltán szerint fontos lenne megőrizni az intézmények gazdasági önállóságát. Nem csupán azért, mert anyagi helyzetük meglehetősen
eltérő, de azért is, mivel általában mindegyik több telephelyes intézet, amelynek gazdasági irányítása még különálló egységenként sem könnyű feladat.

Haiman Éva

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Bemutatkozás, szolgáltatások, főbb projektek.