Elmaradt bérleti díjat kérnek számon a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóján<br/>

A Független Kisgazdapártban a vizsgálat lezárultáig senki nem kíván állást foglalni a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójának felfüggesztéséről. Az eljárás várhatóan egy hét múlva befejeződik. Lapunk úgy tudja: Aradi Csaba ellen az a fő vád, hogy nem kért bérleti díjat egy legeltetésre haszonbérletbe adott földterület után. A földvisszavásárlások korábbi miniszteri biztosa szerint a vagyonkezelés megoldatlansága miatt ilyen ürüggyel valamennyi nemzeti park igazgatóját felmenthetnék.

A kisgazda-politikusok a vizsgálat befejezéséig nem kívánnak foglalkozni a Hortobágyon történtekkel. Emlékezetes: Bánk Attila a múlt héten többször is élesen tiltakozott Aradi Csaba felfüggesztése ellen. A frakcióvezető tegnap a Magyar Hírlapnak elmondta: az a tény, hogy Torgyán József kiállt Pepó Pál mellett, nem jelenti azt, hogy ne értékelhetnék azonos módon a történteket. A frakcióvezető kijelentette, ő is és a pártelnök is elmondta véleményét, egyelőre ennél több nem történt.
Torgyán József nem kívánta kommentálni az ügyet. (A miniszter vasárnap lapunknak elmondta: attól, hogy Pepó Pál - aki Aradi felfüggesztéséről döntött - bizonyos tényállást fel akar deríteni; se több, se kevesebb nem lett a szemében, ez a kötelezettségei közé tartozik.)
Kávássy Sándor, Pepó minisztériumának politikai államtitkára csupán annyit volt hajlandó közölni lapunkkal, hogy egy-két héten belül lezárulhat az Aradi Csaba ügyében indított vizsgálat. A párton belüli vitáról ő sem kívánt nyilatkozni.
(A másik kisgazdaügy, Atyánszky György állítólagos csődbűntettének fejleményeit Várhelyi András kíséri figyelemmel.)
Az Aradi Csaba ellen kezdeményezett vizsgálat során eddig összesen kilenc 1996-ból és 1998-ból származó adásvételi szerződést, valamint az ezekhez kapcsolódó összesen három haszonbérleti szerződést vittek el átvilágításra. Lapunk úgy tudja, hogy ezek közül csak egyet a Nagisz Rt.-vel kötött szerződést vizsgálják át részletesen. Lapunk információi szerint azt róják Aradi számlájára, hogy nem kért bérleti díjat egy csupán legeltetésre használt földterületért.
Aradi ügyvédje, Orosz János az MH érdeklődésére elmondta: a haszonbérleti szerződéseket azután kötötték, hogy 1995-ben megjelent a védettségi szint helyreállításáról szóló törvény. Ennek célja, hogy a korábban kárpótlással a nemzeti parktól elkerült területek ismét állami tulajdonba kerüljenek. A nemzeti park az elmúlt négy évben közel 50 ezer hektárral növelte így területét.
Orosz János véleménye szerint az állam mint vásárló éppen a kedvezőbb alkupozíció elérése érdekében az eladótól úgy vásárolta meg a földet, hogy azt haszonbérleti szerződés fejében azonnal vissza is juttatta. Ezek a szerződések legfeljebb tíz évre szólnak - hangsúlyozta az ügyvéd. Kiemelte, az okmányokat az akkori környezetvédelmi miniszter, Baja Ferenc által megbízott Rakonczay Zoltán miniszteri biztos oldalanként ellenjegyezte.
Lapunk megkereste Rakonczay Zoltánt, aki elmondta: a visszavásárlások minden esetben rendben, a törvényben előírt módon történtek. Három év alatt összesen csaknem 100 ezer hektár földet vásároltak vissza, s - bár a törvény erre lehetőséget ad - egyszer sem folyamodtak kisajátításhoz. A korábbi miniszteri biztos úgy véli: gondot jelent, hogy nincs pontosan megszabva, mi történjék a megvett földekkel. Rakonczay megítélése szerint a vagyonkezelés rendezetlensége miatt akár minden nemzeti park igazgatója ellen eljárást indíthatnának. A hiányos jogszabályok miatt ugyanis jelenleg valamennyien kényszermegoldásokhoz folyamodnak, hogy hasznosítani tudják a nemzeti park újonnan megvásárolt területeit.
Aradi ügyvédje egyébként politikai jellegű támadásról beszél, és attól tart, hogy a nemzeti park nem lesz a világörökség része.

Tiltakozó gazdák

A környezetvédelmi miniszternél járt hétfőn a püspökladányi gazdálkodók küldöttsége, hogy Pepó Pál közbenjárását kérjék a Hortobágyi Nemzeti Park érdekeltségi körébe tartozó földterületeik tulajdoni rendezéséhez. A találkozót követően Terdik György, a 380, termelőszövetkezetből kivált tulajdonos képviselője az MTI érdeklődésére elmondta: szerintük a Hortobágyi Nemzeti Park vezetése is felelős azért, mert hat éve lebegtetett helyzetben vannak, földjeiket ideiglenes használati jog alapján művelik. Így nem lehet eredményesen gazdálkodni - hangoztatják a gazdák, akik elvárják: amennyiben a nemzeti parknak szüksége van a földterületekre, azt cserefölddel vagy kártérítéssel rendezze.

(Magyar Hirlap)