Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy elmarad a tervezett adóreform

Az adótörvényekről szóló csütörtöki parlamenti vita során az ellenzéki képviselők továbbra is azt vetették a kormány szemére, hogy az alacsony jövedelműeket fokozottabb mértékben sújtaná a tervezett adópolitika. Kifogásolták, hogy elmarad a tervezett adóreform, amit a Fidesz a választási kampánya során beígért.

Az Országgyűlés csütörtökön az adótörvények általános vitájával kezdte meg plenáris ülését.

Tállai András (Fidesz) elmondta, hogy a kormány nem tervez radikális változást a személyi jövedelemadóban: a törvénymódosítás legfőbb szempontja a stabilitás és a jogbiztonság erősítése.
Előnyt élvez továbbra is a családok helyzetének a javítása, az egyéni vállalkozók működési feltételeinek elősegítése, az egyes adókedvezmények feltételrendszerének átalakítása, valamint az adminisztrációs terhek mérséklése és egyszerűsítése - mondta.
Tállai szerint az adótábla és az adójóváírás változatlanul hagyásával - az átlagkeresetek 8,7 százalékos növekedését alapul véve - 866 milliárd forint pénzforgalmi adóbevétellel lehet számolni, amely 96 milliárd forinttal több az 1999. évi várható összegnél.
"A személyi jövedelemadó törvény tekintetében kétségtelen, hogy kisebb léptékű változások történtek a tervezetthez képest, de a módosítási javaslatok kedvezően hatnak mind a magánszemélyekre, mind pedig a vállalkozásokra" - közölte a fideszes képviselő.

Keller László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem felel meg a kihívásoknak.
Szerinte jövedelem-átcsoportosítás történik az alacsony jövedelműek terhére.

Kiszely Katalin (FKGP) elmondta, hogy a javaslatból hiányoznak a kormányprogramban előirányzott adóreform fontosabb elemei, ugyanakkor most teljesedik ki a családok támogatási rendszere, növekszenek a lakástámogatási rendszer eszközei és jobb helyzetbe kerülnek a vidékfejlesztési és környezetvédelmi törekvések. "Természetesen a vidékfejlesztési törekvések még jelenleg sincsenek abban a helyzetben, amely az FKGP számára elfogadható lenne" - mondta a képviselő.

Bauer Tamás (SZDSZ) nem tartotta elfogadhatónak, hogy a tervezett változások elmaradását az
árvízzel és a balkáni háborúval magyarázza a kormány, mert "a tényleges adópolitika és az ígéretek közötti különbségeket semmivel sem lehet magyarázni".

Rozgonyi Ernő (MIÉP) felszólalásában azt mondta: a kormány - apróbb hangsúlyeltolódásoktól eltekintve - változatlanul viszi tovább a "liberálbolsevikok és a globalizáció cápáinak ölelkezésén" alapuló, a "gyarmati státusz kialakulásához vezető", "nép és nemzetellenes" pénzügyi politikát.

Buza Attila (Fidesz) szerint - a gazdasági aktivitás egyenlőtlen eloszlása miatt - az iparűzési adó nagyobb részének átcsoportosítására lenne szükség. Felhívta a figyelmet: az idén 124 milliárd forint folyt be ebből az adónemből, amelyből 40 milliárd forint Budapest jövedelme.
A képviselő pozitívan értékelte a helyi adók rendszerében javasolt változásokat, egyebek mellett az adóalap-megosztás területén, mivel - álláspontja szerint - ezek hozzájárulnak a felesleges helyi konfliktusok elkerüléséhez.

Pál Béla (MSZP) úgy látja: a kormány javaslata értelmében 0,6 százalékkal nőne az adóterhelés - elsősorban a szegényebb rétegek esetében - és a bérbefagyasztások miatt romlana a közszféra helyzete. A képviselő érvelése szerint az adótörvény-javaslatok ellentétesek a kormányprogram kultúrára vonatkozó ígéreteivel is: csökkenne a közgyűjteményi, közművelődési dolgozók nettó bére és -az adókedvezmény fix összeghez kötése miatt- szűkülnének a közhasznú adományok lehetőségei.

Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) elfogadhatatlannak nevezte azt a budapesti gyakorlatot, hogy a főváros rendelkezik az iparűzési adó 60 százalékával, a 23 kerületnek pedig csak 40 százalék jut.

Mécs Imre (SZDSZ) szerint a gyermekek után járó adókedvezmény csak úgy lehet igazságos, ha a családi pótlék összege is legalább az inflációhoz igazodik.
Ugyanezen a véleményen volt a szocialista Szabó Sándorné, aki azt indítványozta, hogy jövőre ne nőjön az adókedvezmény mértéke, hanem a családi pótlék emelésére fordítsák az erre szánt összeget.

Bakonyi Tibor (MSZP) a biztosítási adó bevezetése ellen érvelve arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az adónemet olyan országokban alkalmazzák, ahol az egy főre jutó biztosítási díjtétel eléri az 500 dollárt. A képviselő szerint alkotmányossági problémát is felvetne, ha visszamenőleg változtatnának meg 8 millió magánjogi szerződést.

Bernáth Ildikó (Fidesz) azt emelte ki, hogy a járulékintegrációs célok az adminisztráció egyszerűsítését jelentik a vállakozók számára. Szólt arról is, hogy - az 1 millió 800 ezer magánnyugdíjpénztári tag érdekében - szükség van a pénztárak hatékony ellenőrzésére.
A képviselőnő indokoltnak nevezte az ÁFA-szabályok szigorítását is, mivel a forgalmi adóhoz kapcsolódó bűncselekmények valószínűleg 7-8 milliárd forint kárt okoznak évente a költségvetésnek.

Rozgonyi Ernő (MIÉP) azt mondta: a MIÉP szerint meg kellene adóztatni az összes devizaügyletet, mert azokból óriási bevételekre tehetne szert a költségvetés. Nemzetközi hírű közgazdászok álláspontját ismertette a miépes képviselő, amikor szorgalmazta a származékos értékpapírok, a tőzsdei határidős ügyletek és a keresztárfolyam-üzletek megkötésük idején történő azonnali megadóztatását.

Danka Lajos szerint a biztosítások jelenlegi szintjét figyelembe véve nem kívánatos a biztosítási adó bevezetése. "Ezzel szemben minden lehetséges úton támogatni kellene a biztosítások számának a kiterjesztését, mert az megszüntethetné a bizonytalanságokat" - mondta.

Körömi Attila (Fidesz) azt kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők csak a biztosítási adó kérdésével foglalkoznak hozzászólásaikban, de a javaslat egészéről nem tudnak érdemi bírálatot mondani.

Farkas Imre (MSZP) teljes mértékben egyetért azzal a tervezett intézkedéssel, amely lehetővé teszi az adóbizonylat elektronikus vagy optikai adathordozón történő megőrzését. "Eddig egyetlen kormány sem merte kezdeményezni ezt" - mondta a képviselő. Farkas ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az APEH normatív szabályozás alapján dönti el, ki lesz jogosult arra, hogy igényt tartson erre az adattárolási formára.

Karl Imre (MSZP) javaslatot tett az alkalmazotti adójóváírás kiterjesztésére, valamint a gyermekek utáni kedvezmény összegének beépítésére a családi pótlékba.

Az elnöklő Szili Katalin elnapolta az adótörvények általános vitáját.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

1999. szeptemebr 8. szerda