A perben Palotás János mint felperes azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: a tulajdonában lévő mintegy 340 millió forint névértékű Postabank-részvény megvásárlása annak idején téves tájékoztatáson alapult. A vásárláskor ugyanis nem volt birtokában azoknak a valós adatoknak, amelyek alapján 140 százalékos árfolyamon megvette a tulajdonában lévő részvénycsomagot. Az indulatoktól sem mentes tárgyaláson a Postabank jogi képviselője azért tartotta szükségesnek újabb tanúk beidézését, hogy a bíróság előtt bizonyíthassa: a Palotás János által megvásárolt Postabank-részvények és a büki golfpálya adásvétele nem választható el egymástól. Ennek alapján pedig a részvénycsomag megvétele külön nem képezhetné per tárgyát. A Postabank ügyvédje szerint nem alapulhatott tévedésen a részvények megvásárlása, mivel az adásvételkor már látszottak a pénzintézet gazdasági helyzetében bekövetkezett kedvezőtlen változások.
A tárgyaláson meghallgatták a Postabank egyik volt ügyvezető igazgatóját is, aki elmondta: Princz Gábor akkori elnök-vezérigazgató utasítására bonyolította le az irányítása alatt álló Postabank Invest és Palotás János között a részvényvásárlási tranzakciót. A bank volt alkalmazottjának azonban nem volt tudomása arról, hogy a büki golfpálya és a részvénycsomag adásvétele között bármilyen összefüggés lenne.
Palotás János a tárgyaláson elmondta: azután döntött a részvénycsomag 140 százalékos árfolyamon történő megvásárlása mellett, hogy az állam már tőkét emelt, és a tőzsdén kívüli kereskedelemben kereskedtek a Postabank részvényeivel. Ugyanakkor a Postabank csak az 1998. december végi rendkívüli közgyűlésen tárta a kisbefektetők elé a bank valós helyzetét, és utólag változtatta meg a hitelintézet 1997. évi mérlegét.
(MTI)
Ajánló: