A pénteki ülésnapon a táppénzrendszer módosítására tett törvényjavaslatot érte a legtöbb bírálat<br/

Az adó- és járuléktörvények általános vitáján az ellenzéki képviselők annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a kormánynak nincsen megfelelő egészségügyi statégiája. Többen megalapozatlannak nevezték az egészségügy tervezett jövő évi költségvetését.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának ötödik ülésnapján folytatta az adó- és járuléktörvények általános vitáját.

Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta, hogy a jövő évi költségvetési javaslat 803 milliárd forintot biztosít adósságtörlesztésre, 993 milliárdot a nyugdíjbiztosító alap és 726 milliárdot az egészségügyi alap számára. "Mindezt az teszi lehetővé, hogy javul az ország gazdasági helyzete és nemzetközi megítélése, könnyebben jutunk hitelekhez és csökken az infláció"- tette hozzá.
Jövőre ismételten bevezetik a gyermekgondozási díjat, és törvényben rendezik a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való átlépését - mondta Horváth. Szerinte az ország költségvetése nem teszi lehetővé, hogy 8 százalékos legyen a magánynyugdíj pénztárakba való befizetés összege, ezért továbbra is 6 százalékos tagdíj befizetést javasol a kormányzat.
A Fidesz szakemberei jelenleg vizsgálják a táppénzszabályok megváltoztatásának lehetőségét, de már felmerült az a gondolat, hogy talán nem lenne kívánatos, hogy az első 30 munkanap után járó költségeket a munkáltatók fizessék - közölte a képviselő.

Vojnik Mária (MSZP) kijelentette, hogy a kormánynak nincs hosszú távra szóló megfelelő egészségügyi stratégiája, és "immár nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet eredményesen működtetni az egészségügyi ellátás struktúráját".
Vojnik kifogásolta a gyógyító kassza ellátásainak csökkenését és alacsonynak ítélte a gyógyszertámogatási keret összegét.

Gógl Árpád egészségügyi miniszter kétperces reagálásában azt mondta: a kormány rendelkezik megfelelő egészségügyi stratégiával, és megkezdődött az egész egészségügyi rendszer átalakítása.

Kökény Mihály (MSZP) volt népjóléti miniszter megalapozatlannak nevezte az egészségügy jövő évi költségvetését.

Hegedűs Mihály (FKGP) azt emelte ki, hogy a járulékreform első lépése a beszedés APEH-hez delegálása volt. Szerinte nemcsak kedvezményekre van szükség, hanem a "nehezen ellenőrizhető, bürokratikus dzsungel" újraszabályozására is.
A javaslat céljaként említette az egészségbiztosítási alapok adminisztrációs terheinek csökkentését és a hatékonyság, valamint az arányosság növelését. Szerinte a táppénzkiadások csökkenése mindenkinek jó, ugyanakkor az új rendszerben nemegyszer majd betegen is inkább dolgoznak az emberek, ami viszont növeli az elkerülhető betegségek és halálesetek számát.

Béki Gabriella (SZDSZ) annak a véleményének adott hangot, hogy az adóreform mellett a járulékrendszer Fidesz által ígért átalakítása is késik, a legnagyobb kormánypárt pedig immár nemcsak a kampányban és a kormányprogramban, de a költségvetés koncepciójának tavaszi vitájában mondottakat sem tartja be.
A képviselő szerint a kabinet eddigi lépései különösen nagy terhet rónak azokra, akik sok kisjövedelmű dolgozót alkalmaznak.

Csáky András (MDF) azt mondta, hogy frakciója bevételt növelő adókat szorgalmaz a reklámok megterhelésével és a legmagasabb szja-sáv kulcsának emelésével. Ennek a képviselő szerint három "jövőnek szóló befektetést", a hadsereg fejlesztését, a mezőgazdasági és a gyermekgondozási támogatások emelését kellene szolgálnia.
Az MDF javaslata szerint a személyi jövedelemadó-tábla negyedik sávja az 5 millió forint feletti jövedelemmel rendelkező adófizetőket érintené. Az adófizetőknek körülbelül egy százaléka rendelkezik ilyen nagyságú jövedelemmel. Az MDF számításai szerint ebből 12 milliárdos éves bevételre számíthatna a költségvetés, amit a családok további támogatására lehetne fordítani.

Kósáné Kovács Magda (MSZP) a belső összetartóerőt hiányolta a javaslatból. Kifogásolta, hogy a táppénzen töltött időt a kormány úgy csökkentené, hogy közben a lakosság egészségügyi állapota nem javul.
Különösen súlyosnak nevezte a passzív jogon - a munkaviszony megszűnése után még három napig - járó táppénzjogosultság megszüntetését. Ugyancsak kifogásolta a munkáltatókra háruló táppénz-fizetési időszak felemelését. Hozzátette, ez különösen rontja az egyéni vállakozók helyzetét, akik betegségük első 40 napjában ellátás nélkül maradnak, ami sérti a társadalombiztosítási ellátáshoz és a szociális biztonsághoz fűződő jogot.
Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) arról beszélt, hogy az alkalmi munkakönyv segíthet a feketegazdaság viszaszorításában. Mint mondta, a jogszabálymódosítások szükségesek, noha annak ellenére sem tekinthetőek reformcsomagnak, hogy egyszerűsítik a mai, nagyon kusza rendszert.

Dornbach Alajos (SZDSZ) a Bokros-csomag ügyében hozott alkotmánybírósági határozatokra emlékeztetve a táppénzrendszer módosításával kapcsolatos alkotmányos aggályokra hívta fel a kormány figyelmét.

Az elnöklő Szili Katalin az általános vitát lezárta.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

1999. szeptember 9. csütörtök