Pepó-búza a Hortobágyon<br/>

A Hortobágyi Génmegőrző Közhasznú Társaság tevékenysége feletti felügyelet kérdése is közrejátszhatott Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója munkaviszonyának felfüggesztéséhez - tudta meg lapunk. Értesülésünk szerint a mindenkori környezetvédelmi miniszter egyszemélyi tulajdonában álló közhasznú társaság több ezer hektáron termeszt egy Pepó nemesítette búzafajtát. A nemesítőket fajtahasználati díjként a bevétel 10 százaléka illeti meg. A környezetvédelmi miniszter cáfolta, hogy haszna származna az ügyletből.

Pepó Pál környezetvédelmi miniszter az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a Hortobágyon működő gazdasági társaságokba megbízható embereit ültetve azokat közvetlen befolyása alá vonja. Kinevezése után sokan meglepődtek, hogy első döntései között felmentette a kht. komoly szakmai megbecsülésnek örvendő vezetőjét, Gencsi Zoltánt, aki korábban Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatójának helyettese volt, most pedig miniszteri biztosként a leváltott igazgató - egyelőre ideiglenes - utóda lett. Helyére Nagy Lajost, a Hajdúsági Gabonaipari Rt. vetőmag-termeltetéssel és -értékesítéssel foglalkozó agrármérnökét, egykori diákját nevezte ki.

Nagy Lajos kinevezése után rövidesen megváltozott a Hortobágyi Génmegőrző és Természetvédelmi Közhasznú Társaság (Hortobágyi Kht.) felügyelőbizottságának az összetétele. A társaság gazdálkodásába ezt követően egyre kevésbé látott bele Aradi Csaba, aki ezt többször kifogásolta. Információink szerint az igazgató megpróbált közbenjárni annak érdekében, hogy a HNP felügyelete alá kerüljön a közhasznú társaság tevékenysége. Idén júliusban - annak ellenére hogy hosszú veszteséges évek után végre komoly többletbevételt produkált a Hortobágyi Halgazdaság Rt. - Pepó Pál leváltotta annak vezetőjét, Bugán Mihályt, és új felügyelőbizottsági és igazgatósági tagokat nevezett ki az rt.-hez.

Egyetlen olyan, a környezetvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó vezető maradt a Hortobágyon, akit nem Pepó Pál nevezett ki, s hivatalánál fogva értesülhet a kht. dolgairól: Aradi, a nemzeti park igazgatója.

A helyi viszonyok - nevük elhallgatását kérő - ismerői elmondták: ez, és nem a sokak szerint mondvacsinált földvásárlási-haszonbérleti ügy lehet a valódi oka az Aradi Csaba ellen indított vizsgálatnak. Erre utal, hogy tíz nappal az eljárás megindítása után tegnapi hortobágyi látogatásán sem tudott Pepó az állásából felfüggesztett igazgató felelősségét igazoló konkrét, egyértelmű bizonyítékkal szolgálni. Az eljárás időzítésének indoka lehet viszont október közelsége, amikor el kell dönteni, mely búzákból vetnek a Hortobágyon. Ennek jelentőségét akkor lehet igazán megérteni, ha megismerjük a meglehetősen kusza hortobágyi tulajdon- és érdekeltségi viszonyokat.

Hortobágyon a környezetvédelmi miniszter felügyelete alatt három szervezet működik: a Hortobágyi Nemzeti Park, a Hortobágyi Génmegőrző és Természetvédelmi Közhasznú Társaság (Hortobágyi Kht.) és a Hortobágyi Halgazdaság Rt. Különösen szoros a kapcsolat a nemzeti park és a közhasznú társaság között.

A kht. a területét folyamatosan gyarapító nemzeti park földjeinek egy részét hasznosítja. Legfontosabb feladata az állami gazdaság felbomlása után megmaradt őshonos állatállomány fenntartása. Évekig jó együttműködésben dolgozott a két természetvédelmi célokat szolgáló szervezet, ám ez Pepó kinevezése után némileg megváltozott.

A mezőgazdasági mérnöki diplomával és doktori címmel rendelkező Pepó Pál nyugat-európai tanulmányok után kinevezéséig a debreceni agráregyetemen tanított. Munkája mellett genetikával, ezen belül búzanemesítéssel is foglalkozott. Pepó egyik "találmányát" (a HP Ár-kus jelű búzafajt) éppen röviddel beiktatása után, 1998 októberében értékelte a minősítő intézet Fajtaminősítő Tanácsa. Az időbeli egybeesés a véletlen műve, hiszen egy búzafajta vizsgálata legalább 3 évig tart. Az értékelés minőségét nézve kiválónak minősítette Pepó búzáját, amelyet nagyon jó sütőipari tulajdonságú kenyérbúzaként vettek fel a Nemzeti fajtajegyzékre, így az felkerült a Magyarországon termesztésre jogosult fajták közé. A nemesítőket fajtahasználati díjként az árbevétel bizonyos hányada - általában 10 százaléka - illeti meg, így egy-egy sikeres termény esetén komoly összeghez juthatnak. Ahhoz azonban, hogy a termesztés meginduljon, nagy mennyiségű vetőmag szükséges, és ami legalább ilyen fontos: el kell tudni adni a gabonát.

Ennél a pontnál érdemes visszakanyarodni a kht.-hoz. Az alapszabály értelmében a kht. tulajdonosa a mindenkori környezetvédelmi miniszter. A több mint 20 ezer hektáron gazdálkodó kht.-nak a természetvédelmi célok prioritása mellett vállalkozói tevékenységéből (például gabonatermesztésből) kell megélnie.

Nagy Lajos, a kht. ügyvezető igazgatója nem tagadta régi kapcsolatát a miniszterrel, bár hozzátette: a szakmában ezen a vidéken szinte mindenki Pepó-tanítvány. Azt azonban cáfolta, hogy a kht. nagy területen szakosodott a Pepó-féle búza termesztésére. Csupán 30 hektáron vetettek belőle - állítja. Az idei 2200 tonnás gabonatermésükből csupán a 30-33 mázsás termésátlagot tekintve mindössze 90 tonnát tesz ki a Pepó-búza részaránya. Arra a kérdésre, hogy milyen haszna lehet ebből Pepó Pálnak, Nagy közölte: a kht. nem fizet díjat a miniszternek, a licencszerződés a Hajdúsági Gabonaipari Rt. és Pepó Pál között él.

Nem származik miniszterként jövedelme abból, hogy tudományos kutatóként saját pénzén évekkel ezelőtt új búzafajtát kísérletezett ki - válaszolta kérdésünkre Pepó Pál. Az új fajtában a Hajdúsági Gabonaipari Rt. látott fantáziát. A cég lett az új fajta többségi tulajdonosa, így az rt.-t illeti meg a tízszázalékos licencdíj. Az agráregyetem és ő maga egyetlen fillérrel sem részesedik a búzából - állítja a miniszter.

Nem mond le a miniszter

Nem szólítottam fel semmire Aradi Csabát a csütörtök esti négyszemközti találkozón - jelentette ki Pepó Pál miniszter tegnap a Hortobágyon. Hangsúlyozta: negyedszázada ismeri Aradi Csabát, régi ismerősként magánemberként találkozott vele. Kiemelte: egyetlen olyan tényező sem merült fel az utóbbi időszakban, amely miatt le kellene mondani posztjáról. A Hortobággyal kapcsolatos az a tegnapi hír is, hogy Szabó Lukács független képviselő az ügy körülményeinek felderítésére parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte.

Szilágyi A. János

(Magyar Hirlap)