A Kiskunsági Nemzeti Parkba is revizorok mennek

A hortobágyi után a Kiskunsági Nemzeti Parkban is vizsgálatot indított a környezetvédelmi tárca (KÖM) a haszonbérletbe adott földterületek ügyében. Információink szerint a következő napokban a KÖM az összes nemzeti park vagyonkezelését ellenőrizni kívánja. Pepó Pál minisztert szeptember 22-én hallgatja meg a környezetvédelmi bizottság. Illés Zoltán, a testület fideszes elnöke úgy véli: Pepó különféle, szakmailag felkészületlen vállalkozókat fontos pozícióba helyező személyzeti politikája elfogadhatatlan.

A Környezetvédelmi Minisztériumban ma sajtótájékoztatón ismertetik a Hortobágyi Nemzeti Park vezetője ügyében indított vizsgálat eddigi eredményeit. Információink szerint Aradi Csaba ellen az a fő vád, hogy jóváhagyásával továbbadtak egy haszonbérletbe adott, természetvédelmi oltalom alatt álló területet.
Jogértelmezési vitából származó, hasonló esetek az elmúlt években többször előfordultak, így szakértők szerint korántsem számít főbenjáró bűnnek az Aradi terhére rótt, vagyonkezelői felelősségét érintő ügylet.
Az elmúlt napokban vizsgálat indult - szintén a Természetvédelmi Hivatal kirekesztésével - az ország második legnagyobb nemzeti parkjában, a kiskunságiban is - közölte lapunkkal Tölgyesi István igazgató. A minisztérium bekérte az 1992 óta kötött haszonbérleti szerződéseket. Az egy hét óta betegszabadságon lévő Tölgyesi tudomása szerint az eljárást nem előzte meg feljelentés vagy közérdekű bejelentés, minden előzmény nélkül rendelte el a KÖM az ellenőrzést. A 48 ezer hektár területű nemzeti park nagy része, több mint 40 ezer hektár kincstári tulajdonban van. Az utóbbi években közel 15 ezer hektár, korábban természetvédelmi kezelésben lévő földet vásároltak vissza. A vizsgálat híreink szerint nem áll meg a Kiskunságnál: a következő napokban a többi nemzeti park vagyonkezelését is áttekintik.
A parlament környezetvédelmi bizottsága várhatóan szeptember 22-én hallgatja meg Pepó Pált az elmúlt hét nagy vihart kiváltó természetvédelmi ügyeiről - tudatta lapunkkal Illés Zoltán, a testület elnöke. Eredetileg szeptember 21-ére szólt a meghívó, de Pepó ezt a kormányülésre hivatkozva elhárította. Illés jelezte: az új időpont megadásával szeretné elérni, hogy a miniszter ne bújhasson ki a nyilvános meghallgatás alól. Helyettesítést nem fogok elfogadni, tette hozzá a bizottság elnöke.
Illés a nyilvános meghallgatáson mindenekelőtt Pepó személyzeti politikájával kíván foglalkozni.
"Szakmailag megengedhetetlen a miniszter kinevezési gyakorlata" - hangoztatta Illés. Tapasztalatai szerint Pepó különféle meghatározó pozíciókba (környezetvédelmi felügyelőségi, nemzeti parki igazgatók) szakmailag felkészületlen, saját illetve más kisgazda politikusok személyi kapcsolatrendszerébe tartozó vállalkozások vezetőit nevezi ki. Erre példa a Kiskunsági Nemzeti Park, ahová igazgatónak az APEH kecskeméti igazgatóságának revizorát szánta, és csak a bizottság ellenállását követően döntött úgy, hogy pályázatot hirdet az igazgatói állásra. Tegnap sikerült telefonon utolérnünk Tölgyesi Istvánt, aki meglepetésének adott hangot a pályázat kiírása kapcsán. Az igazgató hangsúlyozta: nem mondott le posztjáról, csupán egy levélben helyettesét, Iványosi Szabó Andrást ajánlotta utódjának. Úgy tudjuk, hogy a környezetvédelmi tárca természetvédelmi hivatala olyan levelet őriz, amelyben Tölgyesi egyértelműen jelzi távozási szándékát.
A környezetvédelmi miniszter tegnap Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: tájékoztatja a környezetvédelmi bizottságot a Hortobágyi Nemzeti Parknál folyó vizsgálatról, de csak ha az befejeződik. (Mivel a szeptember 2-án elrendelt fegyelmi vizsgálatra a vonatkozó jogszabály kéthetes időhatárt szab, a 22-ei meghallgatásnak nem lehet akadálya.) Pepó Pál hozzátette: a környezetvédelmi bizottságtól, illetve annak elnökétől azt várja, hogy segítse a minisztérium munkáját.
Illés Pepó kijelentésére reagálva úgy fogalmazott: a szakbizottságok tárcaellenőrző szerepe a parlamentarizmus egyik alappillére. A Fidesz politikusa sajnálatosnak nevezte, hogy a környezetvédelmi miniszter az elmúlt fél évben egyetlen döntése előtt sem tartotta szükségesnek a bizottsággal való egyeztetést. Pedig ha megteszi, elkerülhette volna, hogy egyes lépéseit szakmai és politikai felzúdulás kövesse, súlyos károkat okozva ezzel a környezetvédelemnek.

Szilágyi A. János

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(1999. szeptember 12.)