Az FVM szemet vetett a devizatartalékra<br/>

Vágólapra másolva!

A Független Kisgazdapárt háromtagú bizottsága többek között a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékában lát forrást a földművelésügyi minisztérium költségvetési támogatásának kiegészítésére. Az FVM nem kapta meg ugyanis az igényelt 413 milliárd forintot, ám a Torgyán József vezette minisztérium és a szintén általa vezetett párt ebbe nem nyugszik bele. Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén ismét kijelentette: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nem kapja meg az igényelt összeget.

Vágólapra másolva!

Csúcs László

Szabadi feladata volt a 413 milliárd forint újraszámolása, Csúcs a költségvetési törvénytervezetet nézte át (ő 1992-ig a PM adóügyi főosztályát vezette), míg Boros a monetáris gazdálkodást, azaz a Magyar Nemzeti Bank helyzetét tekintette át (ő pedig az MNB nemzetközi vezérigazgató-helyettese volt).

"Megegyeztünk. Mindannyian úgy látjuk, van forrásfedezet a hiányzó 163 milliárd forintra" - mondta Csúcs László az [origo]-nak.

A bizottságnak csupán a lehetséges források megkeresése volt a feladata. Az eredményt most a Pénzügyminisztérium elé tárják. "Az más lapra tartozik, hogy megkapja-e a tárca a pénzügyminiszter által is jogosnak tartott követelést" - mondta Csúcs. Szerinte a következő lépés az lenne, ha Orbán Viktor miniszterelnök Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszterrel tárgyalóasztalhoz ülne, és megvitatná a tervezetet.

Azt nem tudni, hogy Orbán hajlandó lenne-e újra tárgyalni a kisgazdák követeléséről. A Fidesz-frakció hétvégi siófoki tanácskozásán a képviselőknek tartott zárt körű beszámolóján mindenesetre megismételte: az FVM semmiképpen nem kaphatja meg a jövő évi költségvetésben az általa igényelt 413 milliárd forintot. Hozzátette: a jövő évi költségvetési tervben nincs tartalék a kötelezően előírt minimumon kívül.

Csúcs László, miután végignézte a tervezetet, biztosra veszi, hogy van tartalék a jövő évi költségvetésben. A háromfős bizottság hétfőn véglegesítette álláspontját arról, milyen pluszforrásokból lehetne biztosítani a még hiányzó 163 milliárd forintot. Csúcs az [origo]-nak adott nyilatkozatában nem volt hajlandó konkretizálni azokat a területeket, ahonnan szerintük újabb összegeket lehetne átcsoportosítani. A Népszabadságnak vasárnap azt mondta: többletbevételre lehetne szert tenni például az adó- és tb-tartozások hatékonyabb beszedésével. Csúcs az adóbevételeket is alultervezettnek tartotta, ezenkívül szerinte magasabb inflációval kellene számolni. A bizottsági megbeszélés után már azt mondta: tetemes többletforrásokat találtak, amelyek végösszege megközelíti a 300 milliárd forintot, így az igényelt támogatás megadásához nincs szükség új adó bevezetésére, vagy adóemelésre, és az államháztartás hiánya sem növekedne.

Boros Imre

Mádi László, a költségvetési bizottság fideszes képviselője ezt az elképzelést nem tartja reálisnak. "Eleve rossz szorzóval számolnak a kisgazdák, azonkívül a devizatartaléknak pont az a lényege, hogy azt nem helyezik ki kockázatos üzletekbe" - mondta. Szerinte kicsi a valószínűsége annak, hogy még nagyobb többletforrásokra találnának.

Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa "értelmetlen felvetésnek" minősítette a kisgazdák javaslatát. "Az ország devizatartalékával óvatosan kell bánni, hogy megőrizze értékét. Semmiképpen sem szabad mindenféle kockázatos vállalkozásba kezdeni vele" - mondta

Csúcs úgy gondolja, a többletforrást mindenképpen az FVM jövő évi költségvetésére kell fordítani. Ezzel szemben Mádi az [origo]-nak megerősítette azt a korábbi nézetét, miszerint ha találnak pluszforrást, azt az egészségügyre, az oktatásra és az idegenforgalomra kellene költeni. "Semmiképpen nem lehetne egy tárcáé a többlet, hanem azt a költségvetési tervezetben szereplő arányok szerint kellene újracsoportosítani" - mondta. Hozzátette: az eddigi költségvetési viták tapasztalatai azt mutatják, hogy legfeljebb 10 milliárd forintos összegek átcsoportosításáról vagy forráskereséséről lehet reálisan gondolkodni. "100 milliárdos tételről még soha nem volt szó, ez irreális" - tette hozzá.

A Pénzügyminisztérium jelenleg nem akar foglalkozni a kisgazdák javaslatával, így nem is reagáltak a felvetésre.