Közvédőt javasol az ombudsman<br/>

Ellentétes az emberi jogok európai egyezményével, hogy a kirendelt védő munkadíját utólag bűnügyi költségként behajtják az elítélten - jelentette ki Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Az ügyvédek szerint piaci körülmények közt nem várható el az ingyenmunka. Az ombudsman állítja: 1997-es vizsgálata óta semmi sem változott, a kirendelt védelem intézménye a büntetőeljárásban továbbra sem biztosít "fegyveregyenlőséget" az állampolgároknak. Szerinte be kellene vezetni a közvédő intézményét, míg Bánáti úgy véli: senki sem bízna egy államilag fizetett ügyvédben.

Az alkotmány szerint büntetőeljárásban mindenkit megillet a védelemhez való jog. Akinek nincs pénze ügyvédre, annak az állam kirendelt védőt biztosít, ám - a közhiedelemmel ellentétben - annak munkadíját a bűnösség kimondása után behajtják az elítélten. Az új büntetőeljárási törvénybe már bekerült a rászoruló terhelt fogalma, ám a jogszabály hatálybalépését - az ítélőtáblák felállításának elhalasztása miatt - a jogalkotók 2002-re tolták ki.
Márpedig az emberi jogi egyezmény 6. cikke kimondja: minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van - legalább - arra, hogy személyesen vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő díjazására, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 1997-ben hivatalból megvizsgálta a kirendelt védők munkáját, a rendszer működését. Ennek nyomán számos visszásságot tárt fel. Semmilyen lényegi változás nem történt azóta – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Gönczöl Katalin. A szúrópróbaszerű vizsgálatok bizonyították, a gyanúsítottak legtöbb esetben még személyleírást sem tudnak adni kirendelt védőjükről.

A nyomozás során sok-sok lehetősége lenne a kirendelt védőnek, a jelenlegi gyakorlat miatt viszont az igazán szegény gyanúsított ettől elesik. Közel sincs "fegyveregyenlőség" a nyomozati eljárásban, akkor pedig felvetődik a kérdés: beszélhetünk-e az alkotmányban foglalt egyenlő elbírálásról és a védelemhez való jog érvényesüléséről - fogalmazott Gönczöl Katalin.

A "fegyveregyenlőtlenség" tényét egy neve elhallgatását kérő ügyvéd is megerősítette. Szerinte kirendelt védői munkát a kezdőkön és az idős kollégákon kívül szinte senki sem vállal. Aki mégis, az elmegy a tárgyalásra, mond egy pár perces védőbeszédet, megvárja az ítélethirdetést, felveszi a pénzt, és távozik. Előfordul néha az is, tette hozzá, hogy az ügyvédek komolyan veszik feladatukat - de csak "kalandvágyból", a szakmai erőpróba kedvéért.

Az ügyvéd egy konkrét esettel illusztrálta, mire számíthat az a védenc, akinek kirendelt védője van. "Megkért egy kollégám, öt percre ugorjak be helyette egy büntetőtárgyalásra. Neki fontosabb ügye volt, csak annyit mondott, az elsőrendű vádlott kirendelt védője. A nevét sem tudtam az illetőnek. A vádiratot nem láttam. A vádbeszéd elhangzott, a kollégám viszont még nem ért vissza. Láttam, hogy innen egyhamar nem szabadulok, úgyhogy úgy döntöttem: átmegyek ügyvédbe és komoly védőbeszédet fogok tartani. Szünet következett, a bírónőtől elkértem a vádiratot és olvasni kezdtem. Kifejezetten belemélyedtem, védőbeszédemben rámutattam a nyomozás hiányosságaira. Végül védencemet bizonyítottság hiányában felmentették a bűncselekmény vádja alól. Kilenctől négyig tartott a tárgyalás, az ügyvédi munkadíjat ki sem váltottam."

Az ombudsman több, 1997-es javaslata is ellenállásba ütközött az ügyvédi kar részéről. Például már az egy éve hatályos ügyvédi törvény előkészítése során ígérte az országos kamara, hogy elkészíti a bűnügyi védők listáját. Mindez, állítja Gönczöl Katalin, egyelőre csak néhány megyében történt meg.

Hasonlóan nem vált általános gyakorlattá a - személyi felelősséget is magában foglaló - ünnepi ügyeleti rendszer sem. Mivel a kamara abból indul ki, hogy a kirendelés egyértelműen teher, nem lehet az ügyvédeknek csak egy részét ilyen munkára kötelezni - véli Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Most minden kamarai tag, azaz négyezer ügyvéd szerepel a kirendelt védői listán.
A megoldás az lehetne, hogy csak az önként jelentkezőket vennék lajstromba. Egyelőre ugyanis az az extrém helyzet is előállhat, hogy olyan ügyvédet rendelnek ki, aki utoljára az egyetemen foglalkozott büntetőjoggal. Ha 300-400 fővárosi ügyvéd jelentkezne erre a munkára, már nekivágnának egy ilyen lista közzétételének - mondta az elnök.

A kamara elvetette a közvédő intézményének gondolatát is. Bánáti úgy véli: az emberek soha nem bíznának olyan ügyvédben, akit az az állam fizet, amely ellene büntetőeljárást indított.

Az ombudsman szerint ugyanakkor a panaszosok állítják: a jelenlegi helyzetnél jobb lenne egy állami intézmény, amelynek ügyvédi megbízottjai kifejezetten azokat védenék, akik nem tudják megfizetni a piaci árakat. "Ha az ügyvédi kar idegenkedik ettől a lehetőségtől, akkor adjon magára, és ne tűrje el a mulasztásokat" - fogalmaz az állampolgári jogok biztosa.

Az állampolgári biztos elmondta, igen sok etikai fegyelmi vizsgálatot kezdeményeztek a kamaráknál ügyvédek ellen: időnként megrovást kapott az illető, de általában csak figyelmeztetéssel szankcionálták mulasztását.

Olyan érdemi panasz, amelyben a kirendelt védői díj utólagos visszafizetését vagy az ügyvédek mulasztását kifogásolták volna, ez idáig nem érkezett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához - tudtuk meg Teplán Attilától, a bíróság jogász munkatárásától.

Gönczöl Katalin nem csodálkozik ezen. Olyan elesettekről van szó, akik gyengék ahhoz, hogy saját érdekeiket érvényesítsék. A beszélőért nem, csak a tárgyaláson való részvétel után jár a kirendelt védőnek munkadíj.
Bánáti állítja, egy-egy beszélő akár egész napját is elveheti az ügyvédnek. Az ügyvédi pályát piacosították, így nehéz elvárni az ingyenmunkát - fogalmaz az elnök, aki szerint a kamarának sincs igazán erkölcsi alapja fellépni.

Gönczöl Katalin 1997-es vizsgálata nyomán azt kérte az akkori kormányfőtől, illetve az igazságügyi tárca vezetőjétől, hogy a munkavégzéssel arányosan fizessék meg a kirendelt védőket. Amíg ezt kvázi közszolgálati feladatként, jelképes honoráriumért kell végezniük, nem lehet érdemi változásra számítani. Jelenleg az első óráért ezer, majd minden további óráért ötszáz forint jár a kirendelt védőnek. Becslések szerint mintegy százmillió forintra lenne szükség, hogy az ügyvédek viszonylag elfogadható munkadíjat kaphassanak.

Hildenbrandné dr. Balogh Olga, az Igazságügyi Minisztérium (IM) főosztályvezetője elmondta: a tárca minden évben kezdeményezi: legalább 50 százalékkal emeljék a kirendelt védők munkadíját. Elképzelhető, tette hozzá, hogy ezt a pénzt a bíróságoknak saját költségvetésükből kellene kigazdálkodnia.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának szóvivője, Baranyó György viszont közölte: a törvény szerint az IM-nek kellene új rendeletet alkotnia a kirendelt védők munkadíjáról, s ahhoz a szükséges összeget is a tárcának kellene biztosítani.

Az ombudsman úgy véli: a munkaarányos honorárium kérdésében mindenekelőtt az ügyvédeknek kellene érdekérvényesítőként fellépniük.

Dusza Erika

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

A minisztérium felépítéséről, munkájáról tudhat neg többet, ha erre jár.